Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Besztercebánya szabad királyi és bányaváros története

kiáltoznak egymásnak és őrködésre biztatják egymást, egyre ismételgetvén ezeket a szavakat: Szóljál, szóljál, virrasztó, szólják Az őrök parancsnoka pedig, akit vigyázónak neveznek, ha az őröket elnyomja az álom és a kiáltást elmulasztják, ugyanezekkel a szavakkal szokta őket figyelmeztetni: Szól/ál, virrasztó] Amidőn pedig hajnalhasadáskor az őrhelyekről elvonulnak, ezt szokták énekelni: Hajnal vagyon, szép piros hajnal, hajnal vagyoni Azután folytatják: Majd meg virrad, hajnal vagyon, szép piros hajnak" - Ennyit az őrök jelszaváról. A város harmadik tornya a vár bazilikája fölé, annak napnyugati oldalán van felépítve: ezt az első alapítójáról Petermanns-Thurnnak, vagyis Petermann-toronynak mondják. A város hetivásárait, amelyeket hétfői napokon tartanak, máskor is mindig nagy sokaság látogatja, de mégis legelsősorban azon a hétfőn, amelyik Vízkereszt ünnepéhez a legközelebb esik, valamint egy másikon: a Pünkösd utáni hétfőn. A Szent Pál, Szent Szaniszló és Szent András napjain tartani szokott évi vásárok annál gyérebben látogatottak, mennél újabbak azok a vásártartási kiváltságjogok, amelyekről már említést tettünk. Egészében véve Besztercebánya egy nagyon alkalmatos hely az élet kényelemben való leélésére,"

0 ha a levegőnek 25 Innen van a szláv nép közmondása: Za ^iva v Bistricy, a po smrli v nebi; vagyis az ő véleményük szerint a legfontosabb, hogy az élőknek Besztercebányán, a holtaknak az égben legyen szabad lakozniuk. Szülőföldjét verssel köszöntötte az 1674. esztendőben Stürtzcr Márton is, de mert hallgatott, a híre nem terjedt el. Ugyanígy kell vélekedni a turóci Cornylus Sámuel: Delineatio Ncosolii című, versben írott munkáján')! is.