Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Besztercebánya szabad királyi és bányaváros története

épített tornya van. Közülük az a legszebb, amelyik a piactér napkeleti szélén áll; ez olyan karcsú tömeggel emelkedik a magasba, hogy azt hihetnénk, nem képes viselni magasságát; a rostélyos erkélyen kívül ugyanis, amely körülveszi, három hassal kidomborodó és rézzel fedett teteje van. Az a műhely adott neki nevet, amelyet az áruk mérése és elsősorban a vas eladása céljából alakítottak ki. A másik torony ' tömeget tekintve sokkal nagyobb; ez a vár kapuja fölött áll és benne látható felfüggesztve az a hatalmas ércharang, amelyről említést tettünk. Itt van a székhelye a kürtösöknek és az őröknek is. Amazok a régi szokás szerint minden óraütéskor jelt adván kürtjükkel, jelzik az őrök éberségét; emezek pedig éjnek idején egyórás időközönként harsány kiáltással bizonyítják, hogy őrködnek, ezt kiáltván sztentori hangerővel: S-yalaj, virasztaf- Gyakran tudakoltam, hogy vajon mit jelentenek ezek az eltorzult szavak a városbeliek számára, de nem találtam egyetlen Oidipust sem, aki meg tudta volna magyarázni azokat nekem: hogyan kellett azután egy utazó embertől megtudnom a jelentésüket, azt nem árt ideírni. A következőket mondja ugyanis Charles Lecluse:"

4 „Megfigyelhető, hogy az éjszakai őrség teljesítése közben hasonló szokás él a magyaroknál is:" (Belloni a törökökről beszél ezen a helyen) „az, hogy harsány hangon 23 Az 1702. esztendőben új oromzatot raktak fel erre a toronyra, mivel a régi már leomlással fenyegetett. 24 Lásd Pietro Belloninál az Obscrvationes III. könyvének a XVIII. fejezetét, a 440. lapon.