Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Besztercebánya szabad királyi és bányaváros története

itt szállt meg: hogy tudniillik a királyi méltóság, amelyet hívei az itt tartott országgyűlésen

14 ruháztak reá, olyan módon legyen az övé, ahogyan az a rákok esetében szokásos. Úgy mondják, hogy amíg az országgyűlés tartott, a várban lévő bazilikát felváltva látogatták az evangélikusok és a reformátusok. Bethlen Gábor ugyanis a kálvinisták hitén lévén, azon idő alatt, amíg Besztercebánya városában tartózkodott, övéivel együtt ott vett részt az istentiszteleteken. Ez a dolog érdemes arra, hogy a templom legfőbb viszontagságai között tartsuk számon: egyetlen évszázad elforgása alatt ugyanis három vallást fogadott be. - Miután lecsendesedett ez a polgárháború, rendkívül kedvező módon állottak helyre a besztercebányaiak dolgai is. A város falain kívül ugyanis minden biztonságban volt, a bányák pedig sokszoros haszonnal viszonozták azokat a költségeket, amelyeket a polgárok reájuk fordítottak. Ezt a békés állapotot az első Rákóczi-féle felkelés szakította félbe az 1644. esztendőben egy időre, amely tönkretette volna a várost, ha a Bocskai-kori harcok mészárlásaira emlékező tanács nem engedett volna bölcsen az ellenség óhajainak. Rákóczi György hadainak a vezére, Bornemissza ugyanis megenyhülvén ettől a készség14 Az országgyűlés történetét részletesen leírta az Ortclius continuatus szerzője az 1620. esztendőnél (a 70. és következő lapok). Tévesen írja Parschitius a Tabella regni Hungáriáé című munkájában, hogy ezt l'.isckújvárott tartották: a Ncusohl és a Neuhäusl szavak jelentése tévesztette meg, amit egyébiránt rossz néven kell vennünk egy hazai szerzőtől. Lásd még Khevenhillert (Annales Ferdinándéi, IX. kötet, 937. és következő lapok).