Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Besztercebánya szabad királyi és bányaváros története

tán nekilátott, hogy gonosz tanácsaival zavart keltsen az országban, míg végül a halál, amely kegyesebb volt hozzá, mint amilyet gonosz cselekedetei alapján megérdemelt volna, véget nem vetett az istentelen szövetkezésnek." - Ebben az időszakban, azután, hogy eltávolították a helvét hitvallású lelkészeket, a városi tisztségekkel — amelyeket egy teljes évszázadon keresztül evangélikusok viseltek — kapcsolatban azt az intézkedést hozták, hogy a tanács egy része római katolikusokból álljon, más része pedig azokból, akik a helvét hitvallást követik. XII. § A Wesselényi által — aki, míg élt, szívesen tartózkodott Besztercebányán 8 — elvetett magból keletkezett később a Thököly-féle lázadás, amely halálosan veszedelmes volt és hírhedt a szembenálló felek által elkövetett különféle dolgokról. Az a jellemzci ugyanis történelmünkre, hogy Magyarország vagy nem akar, vagy nem tud élni a hosszabb ideig tartó békével. Másutt már előadtuk azokat az okokat, amelyek következtében ez a nagy veszedelem az egész keresztény világot elárasztotta. A besztercebányaiakat 1674. október 9-én érte el. Es hogy ekkor a magyarok oly nagy önmérsékletet tanúsítottak az nem is annyira a saját jószán1K Ma is látható a háza a húspiacon, a Garam-kapun belül, egy kies helyen - mivel egy nagy kert mellett áll -, szemben a jezsuiták rendházával.