Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)
Besztercebánya szabad királyi és bányaváros története
ni. Ez az ítélet azonban nem tudta arra kényszeríteni a besztercebányaiakat, hogy a mondott előjogukat átengedjék a szlávoknak. Ezért nyilvánosan vádat emeltek ellenük és a pozsonyi országgyűlésen kétezer forint büntetéspénzt róttak ki reájuk. Ez a büntető rendelkezés 12 így hangzik: „Besztercebánya királyi bányaváros tanácsa pedig nyilvánvalóan szembehelyezkedett azzal a határozattal, amelyet kérésükre a nádorispán úr által az ennek az ügynek az eldöntésére megválasztott és kiküldött biztos urak ezen városnak a helyszínén hoztak — ezt a határozatot később maga a nádorispán úr is megerősítette —; sőt, utóbb szembehelyezkedett a nádorispán úrnak, a tanácsos uraknak és az ország valamennyi rendes burájának a határozatával és felülvizsgálatával is, amelyet ezek az urak az általános bíróságok megtartásának a legközelebb elmúlt határnapján, mdniillik Szent Lukács ünnepének a nyolcadán itt, Pozsonyban hoztak bizonyos más, abban részletezett törvénycikkelyek alapján, de leginkább azon törvénycikkely szerint, amelyik az ország köztörvényeinek a szellemében elrendeli, hogy a németek közé nemzetiségre vonatkozó megkülönböztetés nélkül magyarokat és hasonlóképpen szlávokat is engedjenek és fogadjanak be a tanácsba, s ezáltal a besztercebányai tanács semmibe veszi a bírói tekintélyt és az ország törvényeit. Kérik tehát, hogy mindezek a határozatok és ítéletek maradjanak érvényben, minden változtatás nélkül teljesítsék azokat, és akik általhágják e határozatokat, azokon a mondott alis12 Az 1613. évi XL. törvénycikkely.
