Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Besztercebánya szabad királyi és bányaváros története

tók betöréseit. Ámde az ellenség úgy határozott, hogy a minapi csata szégyenét a városon fogja megtorolni. Hadait a törökök segédcsapataival valóságos hadsereggé növelte, és ez a sereg Rédei Ferenc vezérsége alatt

9 április Idusán, egy sötét éjszaka nagy sietséggel körülvette a várost, a védműveket a lángok martalékává téve. Először a szénégető és fémolvasztó műhelyekre vetettek tüzet, amelyek lángra kapván, könnyen tovaterjesztették a tűzvészt, mivel igen sok anyag volt köréjük odakészítve. Eközben a város háztetőit is felgyújtották ezek a semmirekellő emberek. Tehát „...A zaj eközben mindenfele csap föl; íme, rohannak elő hányják teli földdel az árkot, mások a sánc tetejére pedig vetnek tüzes üszköt.""' Mintha a trójai tűzvészt láttuk volna, olyan szélesen áradtak szét egy szempillantás alatt a lángok. „Éppen emésztő láng-hullámot hajt az oromra és hömpölyget a szél a tetőn, tüze felcsap az égig."

1

' Ekkor az ellenség kihasználva az alkalmat, nagy ordítozással és őrjöngve megrohanta a város kapuit: az Alsókaput tudniillik, valamint az ezüstkaput és azt, amelyiknek a fürdő adott nevet. Észrevették ezt a város lakosai, akik a tüzet ,; l/ásd KrekwitZ György: Descriptio Hungáriáé (Nürnberg, 1686.) című munkáját, amelyben a 460. lapon leírja ezt a város elpusztító tűzvészt is. 10 Vergilius: Aeneis, IX. könyv, 566. és következő sorok. 11 Ugyanő, Aeneis, II. könyv, 758. és a következő sor.