Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Besztercebánya szabad királyi és bányaváros története

András király halála után fenekestül fordították fel Magyarországot. Arra nézve azonban semmilyen adatot sem találtunk, hogy mikor készült el az épület. Azokban az írásokban, amelyekből a fentieket kölcsönöztük, semmit sem olvashatunk erről a dologról, egyetlen homályos megjegyzést leszámítva, amelyik a városra vonatkozik. Egy ilyen jelentős építkezés valóban hatalmas költségeket és hosszabb időtartamot is követelt; nem egy dologból következtethetünk tehát arra, hogy a munkát kevéssel Károly Róbert király halála előtt fejezték be - ő 1342-ben hunyt el -, s hogy az épület díszítése még Lajos király uralkodása alatt is folytatódott. E két uralkodó királyi jóindulatának egyébként, amelyet városunk iránt tanúsítottak, jeles emlékei maradtak fenn. Károly Róbert megerősítette mindazokat a kiváltságokat, amelyeket elődeitől nyert a város, egyedül annak az adómentességnek a kivételével, amelynek addig örvendtek a besztercebányaiak. Úgy gondolom azonban, hogy nem szántszándékkal cselekedte ezt az utóbbi dolgot, hanem inkább azért, hogy kegyelmességével ne keltse fel túlságosan a többi város irigységét a besztercebányaiak ellen. Ekkor kezdték el tehát először kivetni a besztercebányaiakra azt az adót. amelynek eltörlését később hiába kérelmezték I. Lajos egyébként a legjobb király — előtt is. O mdniillik, jóllehet 1363-ban nemcsak a város régi jogait erősítette meg kiváltságlevelével, hanem új kiváltságjogokat is adományozott, ezeket az akkor már huszonöt esztendő óta fizetett adókat mégsem akarta eltörölni — talán azért nem, hogy mindenki számára világossá váljék: a bányákból származó jövedelem