Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Libetbánya szabad királyi és bányaváros története

Kelt Zólyomban, Virágvasárnapon, az Úr 1465. esztendejében." Korvin Mátyás királynak ezt az adományát Ulászló Budán, 1495-ben, december havának 4. napján, Lajos király ugyancsak Budán, 1519-ben, Feketevasárnap, végül pedig I. Ferdinánd király Esztergomban, 1526-ban, Szent Luca szúz ünnepén teljességgel megerősítette. — Hosszadalmas lenne és nem is fér össze szándékunkkal, hogy valamennyi oklevelet sorra vegyünk, amennyi csak van a libetbányaiak városi levéltárában: a kevés alapján képzeljük el a többet. I. Ferdinánd király már 1535-ben megállapíttatta Libetbánya területének a határait, hogy a szomszédok meg ne sérthessék azokat. Nem lehetett azonban elkerülni, hogy itt-ott valamit el ne nyirbáljanak a libetbányaiaktól. Ezért egy hosszú pereskedést eldöntendő, I. Miksa király 1559. július 6-án kiadott rendelkezésével visszaállította a libetbányai határt; ezt hosszú idő elteltével, 1651-ben III. Ferdinánd, végül 1696ban, november 10-én Lipót császár is megerősítette, kegyességüknek jeles tanúbizonyságaként. — Ezek a dolgok támaszkodnak tehát az oklevelek hitelére és a legjobb hittel vettük is számba azokat. III. §. Alkalmazván tehát a legfőbb jogot, Ulászló király" Libetbányát azok közé a jószágok közé sorolta, amelyek a korona, 2 Lásd hetedik törvényének a III. cikkelyét, amely a korona jószágait veszi számba.