Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

több falu feletti uralmat is átengedtek neki. A falvak közül némelyek Turóc vármegyében fekszenek, a többi pedig Bars vármegyében található. Turóc vármegyében a következő falvakat

67 soroljuk Körmöcbánya joghatósága alá: Szklenót — németül: Glaserheü —, Felső- és Alsóstubnyát — németül: Alt- und Neu-Stuben - a stubnyai fürdőkkel együtt, valamint Hájt és Cseremosnót, ezt a két sűrűn lakott és jómódú falut. Ugyancsak Turóc vármegye határai között fekszik Felső- és Alsóturcsek, de azt a két falut éves fizetés fejében a városi tanács már régebben mentessé tette mindazon adók alól, amelyekkel egykoron a mondott vármegyének tartoztak. Bars vármegye területén és a város közveden szomszédságában pedig az alábbi falvak fekszenek: Veternék — németül: Legendi —, Windischdorff, vagyis Felfalu — amelyet azért neveznek így, mivel szláv szóval HornáWesz a neve —, Schwab, vagyis Schwabendorff, Lucska — németül: Hanesheü —, Kunesó, vagyis Kunescheü, s végül Berg. Ezeket a falvakat csaknem teljes egészében bányamunkások lakják: mdniillik favágók, szénégetők, ércmosók, sőt ércbányászok is. Ennélfogva nem tartoznak azok közé, akiket Bars vármegye az adófizetői közé tudna számlálni, sőt: sem téli, sem nyári beszállásolás végett nem fogadnak be katonaságot sem — mégpedig azért nem, hogy ezek a terhek ne legyenek a bányabeli munkálatok akadályozói. Ezeket az alsóvárosi jószágokat a tisztségviselők egyike 67 Ezen falvak teljesebb leírását Turóc vármegye történetében adtuk közre, a II. kötetben, a fentebb idézett helyen.