Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

vesét ebből ízelítő gyanánt: „A dolgok mozgásában vannak a szilárd reményeik; jobban szeretik a bizonytalan időket; a tudástól és a tudadanságtól egyformán reszketnek, midőn a hadi tanácskozásban oroszlánok, a táborban pedig nyulak; félik a szerződéseket, nehogy semmivé váljanak és félik a háborúkat, nehogy harcoljanak; ha csak az orruk is megszimatolja valahol a vöröslő erszény levegőjét, legottan látni fogod, hogy ott Argos szemeit, Briareus kezeit,

61 a szfinxek karmait,

6

" Laomedón hitszegé s ét,

63 Ulysses ravaszságát és 61 Argos és Briareus a mondákból ismert szörnyetegek: az előbbi száz szemű volt; róla a következőket írta Claudianus a De consulatu Stilichonis című munkájában: Argum fama canit, centeno lumine cinctum - azaz: Argost énekli meg a hírnév, a száz szemmel övezetiét A másik pedig hekatoncheir, vagyis százkezű volt, ahogyan Horatius mondja róla: Nec, si resurgat centimanus gigás - azaz: Nem, ha felkél is a százkezű óriás. - Ennek két neve is volt: az istenek nevezték tudniillik Briareusnak, míg az emberek Aigaiónmk mondták. Ahogyan Vergilius írja az Aeneis X. könyvének az 565.sorában: Aegaeon qualis, centum cui brachia dicunt, Centenasque manus... - azaz: Mint ahogy Aigaión aről mondják, keze száz volt, karja ugyancsak száz... (

'

2 A szfinxek és a griffek karmaival bír átvitt értelemben minden kapzsi ember, qui numos tristis inuncet - azaz kegyetlenül magához ragadja a pénzt, ahogy Lucillus mondja, másutt bővebben is: