Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)
Körmöcbánya város története
— azaz miközben a másik rész döntögeti a kilenc tekebábot. Ez a kert tehát a régi volta miatt ajánlja magát. Az a másik viszont, amelyet Joseph Andreas Wenczel a Sternbach szabad báró, a bányakamara legfőbb felügyelője alakított ki nem is olyan régen, még sokkal kellemesebb és a kerti felszerelések tekintetében tökéletesebb lett volna, ha ezen kitűnő és Magyarország bányászatában jeles érdemeket szerzett férfiú életének nem vetett volna véget az idő előtt érkezett halál. Azonkívül ugyanis, hogy az egész kertet különféle ösvényekkel átszőtt és egymástól elválasztott részekre akarta igen alkalmatos módon felosztani, egyszersmind egy T betű alakú, két szintes házat is építtetett benne, oly módon, hogy nyári pihen<5hely gyanánt alkalmassá tette önmaga számára, ugyanakkor a vendégek fogadására is, ha érkeztek hozzá ilyenek. Volt a kertben egy remetelak is, amelyet valamiféle hanyag alapossággal fák kérgeiből építettek fel, hogy úgy lássék: az erdei életmódot jeleníti meg. Ez a kert egyébként egykoron Ertelius Pál tulajdonában volt, akitől jó pénzért vásárolta meg Sternbach báró. Most már, hogy a gazdája meghalt, egyszersmind a kert szépsége is halódik. — A város többi alkalmatossága csaknem teljes egészében az aranynak, valamint a bányákból származó gazdag jövedelmeknek a reménységébe van helyezve. Es nem vagyok benne teljesen biztos, hogy a levegőt vajon mentegetni kelle inkább, vagy pedig vádolni? Valóban nem merem ezt eldönteni: hiszen bizonyos dolog, hogy amidőn másutt járványos betegség dühöng, akkor a lakosok itt eléggé gyakran egészségesek maradnak és mentesek a járvány fertőzésétől.