Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

quaestor és a commentariensis tisztsége. Ezeknek a hivatala egymáshoz van kapcsolva és csak részben válik el egyik a másiktól, oly módon, hogy a számvevő a jövedelmeket szedi be és a szükséges költségeket fizeti ki, a könyvvezető pedig mind a két számadást beírja a könyvekbe, amelyeket - mint rendkívüli pontossággal készített és felülvizsgált iratokat minden esztendőben egymástól elkülönítve fel kell küldeni az udvari kamarának. Ezenfelül ha bármiről is számadást készít a többi munkafelügyelő, arról ők ketten adnak ki elismervényt, és ezért a számadások felügyelőinek is lehetne őket mondani. A számvevőnek saját helyettese is van,

31 továbbá mindketten rendelkeznek saját írnokokkal, akik eskü alatt kötelezik magukat erre a hivatalra, s akik a valósághoz híven levélben tesznek jelentést mindarról, amit csak a szükség megkíván. Ha pedig — ami gyakorta megtörténik — valamilyen bizalmas dolgot kell az udvari kamarának Bécsbe, vagy az éppen távol lévő kamaragrófnak megírni, akkor ez a könyvvezető feladata: ezért őt egyszersmind a kamara titkárának is nevezik. 31 Ezt németül Amís-Verwaltemak nevezik. Valaha maguknak a kamaragrófoknak is voltak helyetteseik Körmöcbányán és Besztercebányán; ezeket al-kamaragrógoknak, vagy főadminisztrátoroknak — némerül: Unter-Cammer-Grafen, Ober-Verwalter, Mitt-Verwalter, Unier-Verwalter — nevezték, libben a méltóságban tűntek ki egykoron a rothenfelsi Roth család tagjai.