Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

róluk a császári hivatalnokoktól."" - Tudnivaló, hogy a halandók közül ez a legboldogtalanabb ember csupán hízelgett magának ezekkel a feliratokkal. És semmivel sem jobb az a pénzérme, amelyet ugyanazokban az esztendőkben és ugyanebben a műhelyben veretett Thököly, s amelynek én magam is őrzöm egy ólomból készült példányát amaz eseményeknek az emlékezetére. Ennek egyik oldala Thököly arcképét mutatja a fentebb említett, koholt fejedelmi címmel, a másik oldala pedig két oszlop között, mint valami lovasiskolában, egy nyerítő és prüszkölő lovat, amelyik miután eltépte gyeplőit, levetette a hátáról és a lábaival tiporja a lovasát, a vadság eme jelmondatával: SIC VIRTVS NESOT FRENI (így nem ismeri az erény a zabolát). Mintha bizony zabolátian és fegyelmet nem tűrő lenne a természetét tekintve legszentebb erény! Amikor tehát valójában valami mást — nem is tudom, micsodát — akart kifejezni ez az övéit megtagadó szerencséden ember, éppen annak a lázadásnak a természetét mutatta meg, amelynek ő maga volt a szítója. 21 Én magam nem láttam soha ezt a pénzérmét, s bizony nem az ilyesfajta dolgok iránti közömbösség miatt: azt hiszem ugyanis, hogy a szerencse - amely Thököly mellé szegődött - megfordultával megtiltották ezen pénzérme forgalomba hozatalát, majd pedig az a megalkotójával együtt elmerült a feledés homályában.