Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Körmöcbánya város története

gyeié si képesség nélkül — Tollius is, aki így ír róla: „A következő napot a pénzverő műhely megtekintésére szántuk; itt megcsodáltam és a saját kezemmel ki is próbáltam, hogy milyen könnyű munka az ezüstiemezeknek a mintegy hoszszú szalagokká való nyújtása, majd pedig ezeknek valamely kis kerekek által, nem nagy fáradsággal való kerekké vágása és ugyancsak a kerekek által gyakorolt nyomással való pénzzé verése, ami egy új találmány". - Tollius itt a pénzverés új találmányának azt a módszert nevezi, amelyik éppen manapság kezd kimenni a szokásból. Most már ugyanis egy olyan gépezetet használnak, amely mérsékeltebb ütéssel a lehető legpontosabban veri pénzzé a beléje bocsátott fémlemezt: sőt, igen kis munkával még a fémpénz peremét ellátja egy olyan felirattal, amely a császárunk állhatatosságáról szól. Van mdniillik egy mondás: Constanter continet orbem (állhatatosan tartja a világot), s ennek a jelentéséből származik a felirat: Constantia et fortitudine (állhatatossággal és erővel). Az első, aki az arany- és ezüstpénzek verésének ezt a módszerét több évtizeddel ezelőtt bevezette a városban, az a Thavonath báró volt, aki a mi időnkben a kamaragrófi tisztséget viselte: ő alkalmazta Dániel Warou-t, ezt a mindenkit felülmúló tehetséggel megáldott művészt és szobrászt, aki az 1729. esztendőben távozott el az élők sorából. És bizony éppen ez a szépművészetben való munkálódás járt később azzal az eredménnyel, hogy a körmöci pénzérme - akár az aranyat

2

" tekintsük, akár az ezüstöt - nem 20 Az aranypénzek verésére egy másik, az ezüstpénz-verő műhelytől el-