Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Válogatás Bél Mátyás leírásaiból (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 3. Sopron, 2004)

Bakabánya – vagyis Buggantz – szabad királyi és bányaváros

kis változtatással kialakítják a magyar Bak szót, s ehhez hozzátoldva a Bánya szót, végre nagy találékonysággal levezetik — vagy inkább kifacsarják — a Bakabánya nevet. Számunkra pedig egyre megy, hogy az olvasó melyik magyarázatot akarja elfogadni, mivel egyáltalán nem világos előttünk, hogy — a tévedés veszedelme nélkül — honnét lehet származtatni ezt a nevet. II. § Nem tudjuk Selmecbánya és Körmöcbánya régi voltával összeegyeztetni azt, amit az egyik kortárs író nem tétovázott papírra vetni.

1 O a következőket mondja: „Hármat követel magának ez a vármegye a bányavárosokból, tudniillik Selmecbányát, Bakabányát és Bélabányát. Közülük pedig a két utc)bbit azon egyeden rang alapján ítéljük méltónak az említésre, hogy bányáik régi voltáról egy egyáltalán nem megvetendő vitájuk van Körmöcbányával." — Arról a vitáról, amely a körmöcbányaiak és a mi ezen városunk között folyik a bányák régisége miatt, éppen semmit sem találnak azok, akik Körmöcbánya történetét kutatják, s az is bizonyos, hogy Bélabánya hiábavalóan és csak a saját maga lejáratásával pereskedhetne ezért a címért, hiszen egykoron a selmecbányalak falvai között tartották számon. - A mondott szerző ekképpen folytatja: „A selmeci bányák feltárá1 A Topographia Magni Rcgni I lungariac szerzője, müvének 151. lapján.