Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)

Dr. Esztó Péter, a Magyar Bányászati Hivatal elnökének köszöntője

KÖSZÖNTŐ 250 éves a magyar szénbányászat. Emberi mértékkel mérve hosszú idő, úgy öt emberöltő. Ám egy szakma történetében 250 év nem tűnik igazán hosszúnak. Különösen akkor nem, ha tudjuk, évszázados késéssel indultunk. Amikor a Magyar Királyság első szénlelőhelyein a 18. század második felében megkezdődött az eleinte sok akadállyal küzdő bányászat, a nálunk sokkal iparosodottabb nyugati felén a kontinensnek már évszázados múltja volt a szén bányászatának, használatának. A magyar szénbányászat első évtizedeit a bányafelhagyások és az újrakezdések, a tőkeszegénység és a jogi bizonytalanság jellemezte. Egy valamiben nem volt hiány: a szaktudásban. Az ércbányászatban szerzett évszázados tapasztalatok és az újonnan nyíló szénbányák müve lésére betelepedett külhoni szénbányászok együttes tudása nemcsak a termelés elindítására, hanem a 19. század negyvenes éveitől megvalósuló nagyarányú technológiai fejlesztésre is elegendő szellemi muníciót adott. A 18. századi gazdasági lépéshátrányunk ledolgozásának egyik pillére volt a magyar kőszénbányászat, mely a felhasznált energia egyre nagyobb hányadát biztosította. Nem valósulhatott volna meg a 19. század első felének polgárosodási folyamata, a kiegyezést követő évek hatalmas gazdasági fejlődése a szénbányászat eredményei és erőfeszítései nélkül. Szénbányászatunk az elmúlt két és fél évszázadban gyakran erején felül teljesítve biztosította az ország iparához, a lakosság ellátásához a szükséges mértékű energiát. Heroikus erőfeszítések, világszínvonalú technológiai fejlesztések, szoros emberi kötelékek jellemezték ezeket az évszázadokat. A szénbányászok sajátos közösségi tudata, mentalitása sok mindent a mai napig megőrzött ebből a világból. Az elmúlt évszázadok eredményeire, eseményeire emlékezni, szakmánk becsületét ápolni valamennyiünk közös kötelessége. Ez különösen igaz akkor, ha a jelen nem gondol a szénbányászat jövőjével, csak múltjával. A mi dolgunk az, hogy a magyar szénbányászat értékeit megőrizzük a jövőnk számára, bízva abban, hogy a felhalmozott szaktudás és a Föld mélyén szén formájában rejtőző energia egyszer még hasznára lesz mindannyiunknak. Jó szerencsét ! Dr. Esztó Péter a Magyar Bányászati Hivatal elnöke