Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)

Bircher Erzsébet: „Egyedül a közhaszon kedvéért…”

Brennbergbánya térképe, 1824. ebben a dologban az elsőség joga ezen városunk számára épségben maradjon, olyanképen azt sem engedjük meg semmi esetre sem, hogy a város az előbb mondott Terstyanszky Dániel kérelmezőt akadályozza vagy háborítsa, ha ő maga [a városj nem él azzal helyesen és mennél előbb. Az ausztriai Bécsben, 1769. május 11. napján.

1 A levélváltás után mégis megindult a bányászat, igaz csak 10 hónapig, s aztán újabb 16 év szünet következett. 1786-ban Zoller Xaver Ferenc soproni órás nyújtott be kérelmet a bánya müvelésére. Jellemző módon addigra már annyira elfelejtették a korábbi bányászkodást, hogy sokan őt tekintetek a szén felfedezőjének.

18 Sopronban ő volt az első, akinek sikerült a soproni polgárok gondolkodásán kicsit alakítani: minthogy a bányászatát a helyi iparosok igényeire alapította, annak haszna végre érezhetővé vált. Elhintette a szénnel való mészégetés gondolatát. Nagy, s nem is eredménytelen propagandát fejtett ki a szén használatára. Megérdemelt módon nevezte a Magyar Hírmondó a „szénbányászat áldott eszközének"

19 17 Hofkammerarchiv: Münz- und Bergwesen, fasc. 12. [Wien], nr. 1529. ex Mai 1769. In.Bán Imre: A brennbergi kőszénbányászat története 1759-től. Különnyomat a Bányászati és Kohászati Lapok 1936. évfolyamának 4-7.számából Függelék. A latin nyelvű leveleket Dr. Tóth Péter fordította. 18 A soproni Levéltárban őrzött Bruckner krónikában már össze is vonták a két tényt: Zoller (Zöller)ncvéhez kötve, de 1753-ra helyezve a szén felfedezését. 19 Magyar Hírmondó 1794. 11.466.