Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Bircher Erzsébet: „Egyedül a közhaszon kedvéért…”
hozzá nagy szakmai tudás, hogy kitaláljuk, mi állt a felhívás mögött. Természetesen ugyanaz, ami ma is számos - olykor politikai döntésbe bújtatott - intézkedés mögött. Az energiahiány. Már a 18. század az első felében egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a fellépő gondokat az addig használt fa, és faszén kizárólagos használatával nem lehet megoldani. Legalább három olyan terület volt, ahol a gondok újfajta megoldást követeltek, s ez nem lehetett más, mint az Európa nyugati részén már évszázadok óta eredménnyel használt kőszén bányászata és ipari célú használata. Mindjárt az első terület, a korszak egyetlen szervezett nagyiparát, az alsómagyarországi ércbányászatot érintette. Már a török elleni küzdelmek jelentős károkat okoztak az itteni, európai jelentőségű bányászatban, ám a Rákóczi szabadságharc hadi eseményei is hozzájárultak ahhoz, hogy mire a béke beköszöntött elvizesedtek a bányák. Az újszerű megoldás a víz szivattyúzására már rendelkezésre állt, az első kezdetleges gőzgép, vagy ahhoz akkor hívták: a tűzgép, a Feuer Maschin formájában. 1722-ben Potter szerkezete megjelent a Selmec környéki bányákban, ám hiába követte még további hat gép az első szivattyút, a bányák gondjai ezzel csak részben oldódtak meg. Először merült fel, hogy a gépek működtetésére nincs elég fa a környéken, hisz a környékbeli erdők addigra már lepusztított állapotban voltak. A távoli erdőkből tengelyen való - szállítás pedig igen csak megdrágította a fa árát. A megoldás: a környéken esetleg fellelhető szén kutatása és kitermelése kézenfekvő volt. 1732-ben a selmeci főkamaragróf 8 eredményt hozó kutatást rendel el, találnak szenet a környéken, ám távol a bányától, s ugyanaz a probléma merül fel, mint a fánál, drága a szekéren való szállítás. 9 Ennek ellenére a szén használata sokáig nem volt halogatható: a fa egyre kevesebb volt, az energiahiány pedig egyre nagyobb. 1749-ben uralkodói leirat szólít fel újabb szenek kutatására, s a fa nélkülözhetetlensége miatt s szén használatára kötelezett. F. A. Schmidt: Cronologisch - systematische Sammlung der Berggesetze der. Öster. Monarchie Hrsg. Abt. 2.Königreiche Ungarn. Bd. 7. 79-81. Nemcsak távoli területeken találtak jóminöségű szenet: a Selmec melletti Koháry birtokon is, ahol azonban annak müvelése 1731-ben vízbetörés miatt abbamaradt.
