Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)

Molnár László: Brennbergbányáról – egyéni nosztalgiával

helyreállított Brennbergi Múzeum az 1998. évi Bányásznapon megnyithatta új kiállítását. A Központi Bányászati Múzeumban az 1980-as években 18 főállású és 22 nyugdíjas tárlatvezető, kutató, teremőr munkatárs dolgozott. A bányásznapi ünnepségeket Brennbergben vagy a görbehalmi vendéglőben rendeztük, 1986 után a Bányaipari Dolgozók Szakszervezettel közösen. Az ünnepi beszédeken egyre nagyobb gondokról adhattam tájékoztatást a bányászat területéről és ugyanakkor rámutattam arra, hogy egyre fontosabbá válik a múlt emlékeinek megőrzése. A szakszervezet a nyugdíjas bányászoknak szerény jutalmakat adott. így lassan egész Brennberg ünnepévé lett a Bányásznap. 1990 évtől kezdve ismét ünnep lett a december 4-i Borbála nap, ezek rendezésében is részt vállaltam. A Brennbergbányáról szóló publikációk nagyobb része is a KBM-hez kötődött. Faller Jenő 1953-1966 évek között 19 tanulmányt közölt főleg a Soproni Szemlében. A magam részéről 1978-1999 évek időszakában 15 cikket írtam a Bányászati Lapokban. A legutolsó írásomban már a település harmadik évezredbeni lehetőségeit foglaltam össze szakértői vélemények alapján. A múzeum munkatársai közül Bircher Erzsébet három. Ruhmann Jenő, ill. Szemán Attila kettő brennbergi cikket jelentetett meg. A város közgyűlése csatlakozva az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány felhívásához Sopron „hozományaként" a brennbergi bányász templomot is felsorolt 2003. márciusában. Kovács-Gombos Gábor 1983-ban a templomról írt „A Brennbergi bányásztemplom és festményei" című cikke részletes leírást adott a Bányászati Lapokban. Más szerzőktől megjelent brennbergi írásokat is népszerűsítettem, ill. terjesztettem. Becher Nándor helytörténész Brennberg múltjáról szól két könyvét 1993. ill. 2001. években ismertettem nagy létszámú könyvbemutatókon. A napilapokban pl.: Kisalföld, Soproni Hírlap, Nyugati Kapu hasábjain kisebb cikkeim jelentek meg az éppen aktuális brennbergi témákról. A Magyar életrajzi Lexikon III. kiegészítő és az 1978-1991 évi köteteiben 62 bányamérnök szócikkét írtam meg. Ezen személyiségek közül Ajtay Zoltán, Hannebeck Frigyes, Fekete Zoltán, Mohi Rezső, Sík Leó és Vajk Artúr életműve kapcsolódott rövidebb-hosszabb ideig Brennbergbányához. Az 1990-es évek elején egyre több panasz érkezett az új városi önkormányzathoz és újsághírek is rebesgették az évtizedek óta felhagyott brennbergi aknák visszamaradt, jól-rosszul betemetett nyílásainak, gödreinek veszélyességét. Egy aggódó édesanya a fia által készített 18 színes fényképet juttatott el címemre, melyeken látható, hogy vakmerő fiatalok a lefedések kibontása után a Szent István és az Uj-Hermes aknák járóosztályain mászkálnak és a több száz méteres mélységbe égő, világító anyagokat dobnak. Azonnal felhívtam illetékesek figyelmét a veszélyes helyzetre.