Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)

Dr. Csiffáry Gergely: Energiaválság a 18-19. századi Magyarországon

széntelepeken kívül újakat kel! felkutatni, növelni kell a széntermelést, hogy a fenyegető fahiányt a szén fedezhesse.

4 Egy újabb rendelkezés jelent meg a széntelepek felkutatására, alig 3 hónappal a hubertusburgi béke után, 1763. május l-jén. Ezúttal a királynő Felső-Ausztriában történő olyan bányászati kutatásokra adott rendelkezést, amelyben a bányák felkutatóinak és azok bejelentőinek 30, 50 és 100 dukát jutalmat helyezett kilátásba. Az elszenvedett háborús kudarcok hatására Magyarországon is megengedhetőnek tartotta gyárak és ipari üzemek létesítését. Ennek érdekében a Gazdasági Tanács javaslatot készített, miként lehetne Magyarországon eredményes iparpolitikát folytatni. E javaslat alapján a királynő jutalmat tűzött ki mindazoknak, akik tőzeget fedeznek fel és jelentenek be. A bejelentöknek 40 arany jutalmat helyezett kilátásba.

5 Mária Terézia 1765. évi utasítása épp az átmenetileg felhagyott soproni szénbányászat újraindítása végett jelent meg. „A közérdek is kívánja, hogy a természetnek ezt az ajándékát, különösen azon a vidéken, ahol a fahiány nagyon is érzékelhető, művelés nélkül ne hagyjuk, hanem a fa pótlására használjuk, miként ezt más művelt tartományokban megteszik "

6 Az uralkodó 1768-as rendelete már a kőszénre is kiterjesztette a határozatot, és a jutalmat 100 aranyban határozta meg. E rendelet hatására Magyarországon többfelé is megindult a szénkutatás.

7 Az idővel mind jobban elhúzódó energiaválság, a fahiány és a fa árának növekedése arra ösztönzi II. József császárt, hogy 1782. március 22-én kiadott rendeletében az összes magyarországi vármegyét felszólítsa a szén és egyéb bitumentartalmú ásványi anyagok bejelentésére.

8 1783-ban újabb rendeletet bocsátottak ki a széntelepek felkutatására és bejelentésére. 1796-ban az udvar a szénszállítást azzal is kívánta segíteni, hogy mindennemű vámtól mentesítette a kőszenet.

9 Ezek a rendeletek tartós energiaproblémákról tanúskodnak. A 18. század végi fahiány kétségtelen jele, hogy a Vályi András ország leírásában már szinte minden falunál kitér, hogy van-e elegendő épület- és tűzifája. Nyomában pedig a 19. századi ország leíróink ugyanezt teszik. A fahiány megközelíthető az erdővédelem oldaláról is. A fakitermelésről és az erdőrendezésről szóló 1754. április 5-én Bécsben kiadott rendelet 6. pontja szerint, az üveg-, a vas-, a kerámiagyártó ipart és más sok fát fogyasztó iparágak 4 FUTÓ Mihály. A magyar gyáripar története I. kötet. (A gyáripar kialakulása az első állami ipar-fejlesztési törvényig 1881.) Bp. A Magyar Gazdaságkutató Intézet különkiadványa 26. 1944. 76. 5 CSIFFÁRY Gergely. 1987. 198. 6 BOGDÁN István. Régi magyar mesterségek. Bp. 1973. 331. 7 KISZELY Gyula. A diósgyőri szénbányászat kezdetei (1767-1868). A Herman Ottó Múzeum Füzetei 18-19. Miskolc. 1965. 6. 8 BÁN Imre. 1934. 25. 9 BOGDÁN István, 1973. 331.