Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Dr. Szvircsek Ferenc: A Nógrád megyei barnakőszén bányászat kialakulása
még 4 "ásvány faszénbánya" bányamérték volt. A nagykürtösi szénbányákból 51 év alatt 762 000 q szenet termeltek ki. A szénbányászat a területen csak 1947 után vált nagyüzemi jellegűvé a szlovákiai "Dolina Bánya" révén. 66 Mint már említésre került, Salgó-puszta környékén a bányahatósági adatok szerint Johann Brellich és Georg Windsteig vállalkozók 1859. augusztus 24-én szénkiaknázási engedélyt kötöttek Jankovich Antóniával és Helénával. Meghatalmazottjuk Wéber Alajos volt. 67 Azonban Jankovich Erzsébet egy 1859-es zártkutatmányra hivatkozva testvérei tulajdonát is lefedte zártkutatmányokkal, és bányát nyitva termeltette a szenet testvére Luby Józsefné Jankovich Antónia birtokán. 68 Az ellentét kirobbanása a két vállalkozó és Jankovich Erzsébet között érthetővé válik ezek után , hiszen Brellichék a salgói területre eső szénkiaknázi jogot már korábban megszerezték. Hogy már ott bányát is müveitek, azt egy 1859.november 24.-én felvett jegyzőkönyv bizonyítja. 6 Az ellentétet az 1864-ben kötött megállapodás oldotta fel, amikor a jogutód Pest-Losonci Vasúttársaság és Szt.István Bányatársulat megvette Szilárdyné Jankovich Erzsébet salgótarjáni szénjogosítványait.' 0 Brellich és társa vállalkozását az 1868. augusztus 21-én megalakult Salgótarjáni Vasfinomító Társulat valósította meg Salgóbányán. Kisterenye bányászatának megindulásáról egyértelmű és hiteles adat még nem került elő, de valószínűsíthetően korábbiak az 1866-hoz kötött bányanyitásnál. Bán Imre dr. Rumy Pál közelebbről meg nem nevezett cikkére hivatkozva írta, hogy 1837-1859 között bányaművelés folyt a kisterenyei és somoskői bányákban. 71 A közlés adatainak hitelességéről, valamint a bányászat kezdetének az 1850-es évekre való visszavezethetőségéről egy közvetett levéltári adat győz meg bennünket. A panaszos levelet Nándory István csengerházi lakos küldte Burján Lászlónak, Gyürky Pál számvevőjének Kisterenyére. Ebben Berg Adolf "terennén szolgáló bányász, azaz Méltóságos Uraság Szén bányai művésznek" tettleges lopásai ellen tett feljelentést, aki szenet, fát lopott illetve azzal fizette ki tartozásait. 72 Ennek alapján arra következtethetünk, hogy már 1857-ben - vagy előtte pár évvel volt szénbánya Kisterenye határában. Mizserfa-pusztán /Kazár határában/ a bányászkodást kisebb vállalkozók kezdték meg. A pálfalavai és homokterenyei kutató aknákról 1854-ben készült kimutatás szerint egy bányagondnokot, számtartót, felőrt és hat vájárt foglalkoztattak. A bányamérték lajstromokban 1855-ben említést tettek egy "homok-terennei" kutató vállalatról, melynek gondnoka Maasz Mihály János volt, aki 1857-ben már a zagyvái bányavállalkozás gondnokaként 66 Papp Károly. 1915. im: 806. 67 OL. Z. 222. 1. cs. 1. sz. 1860/532 68 OL. Z. 222. 1. cs. 1. sz. 1861/955 69 OL. Z. 222. 1. cs. 1. sz. 1861 /987 70 OL. Z. 222. 1. cs. 1. sz. 1864/669.. 1864/714., 1862/524-525. 71 Bán Imre: A salgótarjáni szénvasút keletkezése. Sopron KBM. Adattára. 622-78. 72 NML. IV. 188. FJCSKVSZB. 1857. B. 4.
