Bircher Erzsébet szerk.: Egyedül a közhaszon kedvéért - Tanulmányok a 250 éves magyar szénbányászat tiszteletére (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 2. Sopron, 2003)
Dr. Szvircsek Ferenc: A Nógrád megyei barnakőszén bányászat kialakulása
kalandornak a nevét is felidézni a kezdeti időkből: Perger Ignác és társa Losoncról a karancsberényi határban, Kisarany-pusztára, Flamm Dávid a baglyasaljai gr. Mikó birtokra, Weber Alajos a Jankovich örökösök salgótarjáni birtokára, Csemniczky Agnes pedig Mátranovákon kapott bányanyitásra engedélyt. Ismeretesek még a korabeli bányanyitások Becskén, Sosmoskőújfaluban, Csákányházán, Kissztracinban, Karancsalján és Mátraszelén is. A bányakapitánysági levéltári forrásokon kívül 1853-tól a nógrádi sajtótudósítások is a bányászat fejlődéséről írtak, amikor megemlítették Fülek és Kékkő vidékének kőszénkincsét: Kisaranyi, Zagyva, Pálfalva és Sztracin községek nagyobbszerü bányáival. A felvevő piac mint termelési ösztönző azonban még ekkor is messze esett a kitermelés helyétől, a helyi ipar pedig csak korlátozott felvevő kapacitással rendelkezett. A közlekedési utak elhanyagoltsága is közismert volt Nógrád megyében. 14 A Dobroda - patak völgyéban fekvő Karancskeszi határában, a Szénégetődűlő területén található szénelőfordulásról az első írásos adatunk 1823-ból származik. Ekkor ugyanis szénmintát küldtek a keszthelyi Georgiumba. További adat, mely arra utalna, hogy az itteni lakosok már jóval üzemszerű bányászat megindulása előtt ismerték a szenet, az 1847-es és az 1860-1870-es évekből származnak. A nógrádi dűlőnév összeírások során 1864-ben jegyezték fel, hogy "a határ nagyban bővelkedik kőszénben, de még nem nyitották fel, hanem télen át a község lakosai mégis szekérszámra hordják haza tüzelésre. " 16 Shvoy Miklós is megemlítette a megyéről készített munkájában a "Karancs Keszi" kőszenet, mely az 1870-es években sem volt még feltárva, ám tudott a község szomszédságában lévő Kutas-pusztán, Prónay Gábor birtokán található kőszénről.' 7 Ezeknek a híreknek a hatására Lőwy Károly pesti polgár 1870 folyamán kutatási engedélyt kért a község területére, s kutatásait a tapasztalt Wéber Alajosra bízta, akinek szerepe ismert a salgótarjáni és zagyvái szénbányászat megindulásában. Eredményt azonban ő sem tudott itt felmutatni. 18 Frivaldszky Imre 1839. augusztus 19-én a "Magyarország kőszenei természettani és helyirati tekintetben" című munkájának felolvasásakor Nógrád megyéről a következőket mondta: "Majd nem egész terjedésében a barna kőszénhez tartozó fövénykővel fedetik, s bizonyosan hatalmas rétegekkel bővelkedik. Mind eddig minden különöse kutatás nélkül Nagy? - és KisKürtösnél, Bánknál, Verőczénél, Kazárnál, Nováknál és Nagyaranyosnál 14 Nógrád megye története 1971. im: 46-47. 15 Nógrád megye története 1971. im: 46-47. 15 NML. IV. 2. Vegyes iratok 1847. NTM. Dokumentumtár. 337-66. 339-66. OS/K. Fol. Hung. 1114. Pesty Frigyes gyűjteménye. Nógrád megye. 17 Shvoy Miklós: Nógrád megye. Kézirat. 450-452. 1S NML Filmtár. 388". d.
