Bircher Erzsébet szerk.: KOR-KÉP - Dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945-1958 közötti történetéből (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 1. Sopron, 2002)

Katona Klára: „Legfőbb éték az ember”. Bányászügyek, bányászsorsok bírósági és ÁVH iratok tükrében

láson ténybeli bei s m e r é sben volt.- - Vagyis az elsőbiróság a fenti ténymegállapítást a vádi ott beismerésére alapitotvmint bizonyítékra. Mert egyéb idevonatkozó bizonyítékot meg sem említ, jfeas=ifcéfefcy A tárgyaláson azonban a vádlott a kérdéses vádpont-tekintetében a következőket adta elő: "Előfordult,hogy hallgattam az imperialista rádiók adásait és ezt utána' barátaimmal megbeszéltük. Rendszerváltozásról nem volt szó közöttünk, de előfordult,hogy a társadalmi érintkezés során a beszélgetések kapcsán a rendszerváltozás is szóbakeralt ós lehetséges,hogy én ilyenkor esetleg megjegyeztem,hogy én is várom a rendszerváltozást." A vádlott most idézett nyilatkozata értelmileg nyilván nem beismerő vallomás, vagyis nem jelenti azt,illetőleg nem értelmezhető ugy, .hogy-, a vádlott ezáltal valónak jelentette ki azt 9 amit az Ítélet - a fentiek szerint - tényként állapított meg terhére. Az u«i. , hogy a vádlott az imperialista rádiók adásait "barátaival megbeszélte" \ semmiképp sem egyeztethető össze azzal a ténymegállapítással, hogy ' a vádlott a maga ellenséges érzéseit jeifo^oséspo jwttatta utóival k£go4rte-»—^ová^báy mis ok előtt több alkalommal kifejezésre is juttatta. Mert a "megbeszélés",illetve "megbeszélte" kitétel , ha konkrét tárgya és iránya nem is mert , nem bír semmi,büntetőjogilag értékelhető tartalommal. Továbbá: valamely tény "esetleg" megtörténte "lehetségesnek" tartása,illetőleg nyilvánítása távolról sem egyértelmű a kérdéses tény valóban megtörténtének elfogadásával ós beismerésével. Mindezeknélfogva a szóbanforgó ténymegállapítás, illetőleg ezzel kapcsolatban a vádlott "ténybeli beismerésére" való hivatkozás kétségkívül ellentétben áll a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmával. A tényállás megfelelő helyesbítése pedig az iratok alapján nem volt lehetséges. így elfogadható törvényes tényállás nélkül - a Legfelsőbb Bíróság nem bocsátkozhatott bele a z Ítélet érdemi feliül bírálatába. - Nem tehette ezt külön,önállóan a vádlott által készített és terjesztett 15 pontos feljegyzéssel kapcsolatban sem, mert - a vád formai' egységességétől ©1 is tekintve nyilvánvaló, hogy a feljegyzés tartalmának, egyes pontjainak kellő,alapos megvilágítására és értékelésére is tampon-