Bircher Erzsébet szerk.: KOR-KÉP - Dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945-1958 közötti történetéből (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 1. Sopron, 2002)
Bircher Erzsébet: A szén az ipar kenyere
Az üzemi bizottságok ismételten eltávolítottak bányaigazgatókat, üzemvezetőket, bányamérnököket, s fontos munkakörben levő üzemi tisztviselőket. Ehhez az üzemi bizottságnak nincs joga. De ezen felül az üzemi bizottságok sok helyen maguk választottak és nevezetek ki új bányaigazgatót vagy új üzemvezetőt. Az üzemi bizottságoknak nincsen joga a bányatulajdonos nélkül sem igazgatót, sem üzemvezetőt, sem művezetőt, sem felvigyázót kinevezni. Az üzemi bizottságnak nem végrehajtói, hanem csak ellenőrzési joga van. Ennek a kérdésnek azért van nagy jelentősége, mert a bányaüzemek bányamérnöki és szakszerű vezetés nélkül esetleg ideig-óráig még tovább működnek, mint a saját erejéből gördülő jármű, azonban előbb-utóbb súlyosan megbosszulja magát a mérnöki szakmunkaerő félreállítása... " Az üzemi bizottságok működése körüli viták mellett azonban 1945 nyarán további elemek is szították a feszültséget a bányákban. A választások hevében a munkáspártok agitáltak a bányák munkásainál. További termelés fokozásra buzdítottak, de fenyegettek is. A tőkések érdekében végrehajtott szabotázsakciókkal gyanúsították a bányászokat s próbálták megakadályozni, hogy az egyre elkeseredettebb, az ellátatlanságtól szenvedő emberek a sztrájkban, a politikai megmozdulásokban keressenek megoldást. A tragikus szénhiány érthetetlenné teszi azt, hogy a választások előkészítésére, a választási munkában való részvételre mindkét munkáspárt a termelésből vonta ki az embereit. Bán Antal, az Iparügyi Minisztérium illetékese mind Szakasits Árpádot, mind Rákosi Mátyást felszólította, hogy a munkáspártok ne vonják ki a szakmunkásokat a termelésből, mert ezzel az ipari termelést károsan befolyásolják, ám kérése süket fülekre talált. 11 Júniusban már a Bányászszakszervezet is levélben fordult a helyi csoportjaihoz, hogy a politikai pártok, a rendőrség, az üzemi bizottságok és a szakszervezetek az egymás közti hatásköri vitákat szüntessék be. 1 " 1945 nyarán egyre több szó esett a szénbányák államosításáról is. mely a koalíciós pártoknak már az 1944 decemberében jóváhagyott programjában szerepelt, s melyet az 1945 novemberében győztes kisgazdapárt is elfogadott. A lépés megtételét számtalan elem könnyítette: a legfontosabb ezek közül az volt, hogy a bányák tulajdonosai teljes függésben voltak az államtól, 1, a kötött, csaknem hadigazdálkodás megszabta cselekvési lehetőségeiket, s az üzemi bizottságok működése a bányákon belüli hatalmi viszonyokat is megingatta. Fogalmazvány.- Magyar Országos Levéltár. Bán Antal r.i. 4092 / 1945 2 Erdmann-Pető 1975. 28-29.p. 3 1945-ben a szénbányászat is részesült a kormány iparindítási hiteléből, ezt többnyire munkabérre fordították. A munkabérre kapott hiteleket, az alacsony szénárak. a behajthatatlan kintlévőségek miatt nem tudták visszafizetni. A bányák pénzügyi függése „megágyazott" az állami kezelésbe vételnek.
