Bircher Erzsébet szerk.: KOR-KÉP - Dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945-1958 közötti történetéből (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 1. Sopron, 2002)
Katona Klára: „Legfőbb éték az ember”. Bányászügyek, bányászsorsok bírósági és ÁVH iratok tükrében
B.I7. 021 szám. Igaz agyán, hogy a tatabányai szénbányában nem volt bevezetve a koporovezetek létesítése,- így a"ok hiánya valóban nem róható a vádlottak terhére,- viszont;így annál fokozottabb felelősség ter^ bel te okét az-' egyéb előírásos, kötelező biztonsági szabály betartása tekintetében, mert számolnio^: kellett azzal, hogy kőporövezet hiányában egy esetleges sujtólégrobbanás a legsúlyosabb kovetkezaényekkel oarnat. Súlytalanok tehát a védelemnek ezek a támadásai. Egyébként a legfelsőbb Bíróság az. elsőfokú bíróság által megállapított ténvéllásbert az 1949:XI. tc. 67.^.2, bekezdésében irt"esetek egyikéi sem észlelte,- így- mivel bizonyítást s°m vett fel $ határozatét azokra a téryeicre axapitotta, amelyeket az el sSb íróság va?óknak fogadott el. „„Ívesen minősítette cselekaenyuket az iS^íXLYHI.tc* 20.0. 1* bekezdésében meghatározott és. a 2. bekezdés utolsó tétele szerint minősülő bűntettnek, mert a robbantást kiválté munkahelyeken a szellőzőberendezéseknek az. elsőbiroi Ítéletben tüzetesen körülirtak szerinti elégtelen és szabálytalan volta és az a körülmény, hogy metán jelenléte dacára megengedték, eltűrték a robbantást, foglalkozásuk szabályainak olyan tudatos aegszepáséként, illetve az-saüL járó kötelességüknek olyan tudatos elhanyagolásaként jelentkezik, amellyel a III. számú akna dolgoséinak életét és testi épségét közvetlen veszélynek tették ki"és amely cselekmény 81 bánvaez halálát okozta. Ellenben tévesen minősítette az elsőbiróság a vádlottak cselekményét a fenti bűncselekménnyel halmazatba^ az 19t0.évi 24. sz. tvr. 3. szakaszában mégha tározóit és az 5. §• 1 bek.-e szerint minősülő bűntettnek. A jelen esetben a bányaberendesési tárgyakban okozott károk vonalán ugyanis nem egvszerü dologrongálásról van szó. i vádlottak tudatában, voltak annak, hogy a munkahelyeket eredménye-' sen és biztonságosan'kizárólag szívóhatasu/:parciális:/ szellő zőnerendezéssel lehet szellőztetni,- hogy a 923 es 941~es munkahelyek az elégteles és'szabálytalan szellőztetés folytán teljesen szellőztetés nélkül /:úgynevezett légzsákban:/ maradtak', ami az állandóan jelentkező metán gáz miatt robbanás-veszélyt jelentett, - nagyon jól tudták, hogy metán jelenléte esetén még su jtolégbiztos rcbbanóanyaggal .sem szabad robbantani. A bánya.Tlz-eabentartásávaí, a szén kitermelésével kapcsolatbanjogssalészlettK^-^megvalositá sát veszélyeztették. Cselekményük megvalósítja tersét az 1950. éri. 4.' sz-. tvr, /: *h.l. bek.ében meghatározott büntettet és mivel a cselekmény a nopgAzaasag rendje szempontjából különösen súlyos sérelmet idézett '-lő, a cselekmény e tvr. 9. §. 3. bekezdése szerint minősül, Ebhez képest a Legfelsőbb Bíróság az elsőbiroi ítélet minősítő rendelkezését a fentiek szerint megváltoztatta. A büntetéskiszabása tárgykörében: a Legfelsőbb Birczk- ugy találta, horv az elsőbiróság által a r sün ősségi körülmények beivé:, értékelése mellett kiszabott Büntetések a résznen megváltozott minősítés mellett is megfelelnek a társadalmi védekezés szempontjainak. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezéseket elutasította. ~ Budapest, 1951 évi április bc 19. napján, .'-ér>, lÁzár Miklós sk. a tanács vezetője, dr. imre r i Sás^lö^fc. előadó, ^r^/K^lnár László sk. szavazó.Locsaándy Károlyaékés Lakatos, Miklós ^lyiökok helyett is dr. Lázár Miklós sk. a tanács vezetőj^r V Í ÉIII I?J^ erös és védTQWúKrtM / A kiadmány, bitejáfd£ j
