Bircher Erzsébet szerk.: KOR-KÉP - Dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945-1958 közötti történetéből (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 1. Sopron, 2002)

Dr. Izsó István: A magyar bányajog fejlődésének átmeneti korszaka (1945-1958)

is alig volt. Ilyen körülmények között törvényszerű volt az infláció rohamos fokozódása. A Nemzetgyűlés már az 1945 november végi első ülésén tárgyalt az államháztartás egyensúlyának megteremtéséről, valamint a pénzromlás megfékezéséről. Megalakította a különleges jogokkal felruházott Gazdasági Főtanácsot (1945. november 24.), amelynek feladata a gazdasági élet gyakorlati irányítása (közellátás, kereskedelem, stb.), a napi apró problémák megoldása volt. A Gazdasági Főtanács tagjai a gazdasági jellegű ügyekért felelős miniszterek voltak, akik a gazdasági élet rendes menetének biztosítása érdekében előkészítették a gazdasági vonatkozású kormányrendeleteket, illetve saját hatáskörben maga a Gazdasági Főtanács is bocsátott ki rendeleteket. 1946-ban az infláció megszüntetése érdekében került sor az új pénzeszköz, a forint bevezetésére, amely az egyik legfontosabb intézkedés volt a gazdaság stabilitásának megteremtése érdekében. Az 1947-es párizsi békeszerződés Magyarországot hatalmas jóvátétel (300 millió USD) megfizetésére kötelezte, ennek ellenére 1948-ig sikerült a legfontosabb újjáépítési feladatokat végrehajtani, amelyhez a gazdaság java részének államosítása teremtette meg az alapokat. A helyi közigazgatási feladatokat kezdetben a nemzeti bizottságok látták el, majd később is politikai ellenőrzést gyakoroltak felette. 1945 májusától kezdődött meg a háború előtt is működő közigazgatási szervek újjászervezése, amely azonban együtt járt az igazolási rendszer bevezetésével, illetve a B-lista rendelet végrehajtásával. Az 1948-as fordulat után Magyarországon is a sztálinista hatalmi diktatúra rendszere épült ki, amely nem kedvezett a jogfejlődés folyamatának. Emiatt csak az 1956-os forradalom után kerülhetett sor a jogi szabályozás rendszerében - beleértve a bányajogi szabályozást is - az alapvető jogszabályok megalkotására. II. A gazdasági életben bekövetkező viharos változások következtében fellépő nyersanyagigények a bányászatot rövid időn belül a nemzetgazdaság egyik legfontosabb iparágává tették, a bányászati tevékenységek jogi szabályozásának alapjait megtestesítő 1854. évi osztrák általános bányatörvény viszont változatlan formában maradt hatályban annak ellenére, hogy a változások a törvény előírásait gyakorlatilag formai jellegűvé korlátozták, illetve számos szabályozási tárgykörben tartalmilag kiüresítették. A társadalomban bekövetkező átalakulások gyors üteme számos jogterületen nem biztosított elegendő időt a jogi szabályozás rendszerének hagyományos, törvényalkotási úton történő átalakításra. Már az 1945. évi XI. törvénycikk széles körben felhatalmazta a nemzeti kormányt, hogy az átmeneti helyzetben szükséges - egyébként a törvényhozási tárgykörbe tartozó - rendelkezéseket