Bircher Erzsébet szerk.: KOR-KÉP - Dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945-1958 közötti történetéből (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 1. Sopron, 2002)

Dr. Fodor Béla: A magyar bányászat 1945 és 1958 közötti termelési eredményei statisztikákon

URÁNBÁNYÁSZAT Hazánkban az uránkutatás 1947-ben kezdődött, melybe csakhamar szovjet szakemberek kapcsolódtak be. A mecseki lelőhelyet a kővágószőlősi perm időszaki homokkőben 1953-ban fedezték fel. Az uránérc termelésére a Minisztertanács 00-1/1955 sz. határozata alapján 1955. július 1-i hatállyal Bauxitbánya Vállalat fedőnévvel állami vállalatot hoztak létre. 1956 végére elkészültek az I. (Kővágószőlős) és II. (Bakonya) bányaüzemek aknái, melyekben az üzemszerű termelés 1957 elején indult meg. Az első osztályozott ércszállítmányok 1958-ban indultak a Szovjetunióba. Az 1956-os forradalom időszakában a termelés szünetelt, majd 1957 tavaszán indult újra. Ekkor kapta a már kizárólag magyar szakemberekből álló vállalat a Pécsi Uránércbánya Vállalat nevet. Az uránérctermelés alakulása 1956-1958 között: Év Termelés (kt) 1956 6,9 1957 49,5 1958 154,0 A kedvezőtlen természeti adottságú (bonyolult morfológia, nagy mélység, magas hőmérséklet), tetemes önköltséggel művelhető bányákból termelt érc U fémtartalma mindössze 0,124-0,126% volt. Az atomhatalmi versengés és a hidegháború éveiben az uránbányászat nem energetikai, nem gazdasági, hanem katonai stratégiai kérdés volt. Felhasznált irodalom: A magyar bányászat évezredes története II. kötet (Szerk.: Benke I., Reményi V.) OMBKE, Budapest, 1996. 752 p. Magyar Tudománytár 1. Föld, víz, levegő (Főszerk.: Glatz F. Szerk.: Mészáros E., Schweitzer F.). MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó 2002. 51 1 p. Zárójelentés a magyarországi uránérc-kutatásról és a Ny-mecseki uránércbányászatról (Szerk.: Barabás A., Konrád Gy.) Pécs, MÉRCE Bt. 2000.