Bircher Erzsébet szerk.: KOR-KÉP - Dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945-1958 közötti történetéből (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 1. Sopron, 2002)
Bircher Erzsébet: A szén az ipar kenyere
Az 1953 és 1958 közötti korszakban nem csökkent a szén iránti igény. Annak ellenére, hogy referendumok szintjén már megjelennek a szénfogyasztás mérséklésre tett javaslatok, a szén felhasználási aránya az 1938-as adatokhoz képest alig csökkent. A szénbányászati fejlesztés fő színtere a mecseki bányászat volt, ahol 1953 és 1961 között extenzív fejlesztést hajtottak végre. Nem állt meg viszont az a trend, hogy bár jelentős, a szénbányászat fejlesztését szolgáló beruházás valósult meg, többek közt évi átlagban 6 függőleges aknát mélyítettek, a kitermelt szén minősége egyre gyengébb lett. A nagyüzemi bányászat alapjait azonban ekkor alapozták meg. Létrejöttek az irányítási rendszerek, 1950-től kötelező lett az átfogó statisztikák készítése, kötelező lett a biztosítási, vágathajtási, fejtési és műszaki technológiai előírások elkészítése. Vizsgált korszakunkra esik a hazai uránbányászat megindulása. A Minisztertanács 1955-ben hozott határozatával új vállalat alapítását rendelte el, Bauxitbánya 70 Vállalat néven. Robbanásszerűen nőtt viszont a hazai kőolaj- és földgázbányászat, valamint már a korábbi tervidőszakban is felfutást mutató bauxitbányászat. A két bányászati ágban az is közös volt ebben az időszakban, hogy mindkettő 1954-ben került a magyar állam tulajdonába akkor, amikor a szovjet fél eladta részesedését a korábban vegyes vállalatként működő MÁSZOL AJ Rt.-bői, illetve ugyanez történt az alumínium ipart, illetve a bauxitbányászatot egy vertikumban összefogó MASZOBAL Rt.-vel. 7 A szénhidrogén-bányászat a hazai újjáépítés és iparosítás energiaszükségletének egyik, s a vizsgált korszakban egyre több lehetőséget nyújtó forrását jelenthette. Ezért volt különösen nagy gond, amikor a szénhidrogén-iparral kapcsolatos kutatások visszafogása, a műszerek és berendezések elavulása okán az 1954-es évtől csökkent a korábban radikálisan növekvő termelés. 7 " A szakma kérését, hogy geofizikai kutatások előkészítésére, a régi mezők karbantartására, s általában a kutatás-szállítás-feldolgozás-kereskedelem egységét szem előtt tartó irányításra van szükség, 1957-ben a Kőolajipari Tröszt létrehozásával teljesítették. Ezzel új szakasz nyílott meg az energiaellátásunkban egyre fontosabb szerepet játszó szénhidrogén-bányászatban. * A bauxitbánya elnevezés a szovjet partnerek által kért titkos elnevezése volt az uránbányának. '' Teljes vizsgált korszakunkban egyébként a kitermelt bauxitnak több mint a fele a Szovjetunióba került kiszállításra, egyrészt a jóvátételi kötelezettség fejében, másrészt exportként. 2 Az első ötéves terv első három évében kétszeresére emelkedett a termelés. 3 Dr. Dank Viktor-Kassai Lajos: Szénhidrogénkutatások Magyarországon 1951 és 1990 között A magyar bányászat ezeréves története II. Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Budapest, 1996. 656 p.
