Bircher Erzsébet szerk.: KOR-KÉP - Dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945-1958 közötti történetéből (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 1. Sopron, 2002)

Bircher Erzsébet: A szén az ipar kenyere

A beruházások tervezett összege / millió Ft/ 1950 1951 1952 1953 1954 Összesen 237 258 348 459 528 1. 830 A felújítások tervezett összege / millió Ft./ 1950 1951 1952 1953 1954 Összesen 46,5 50,3 54,5 59,6 64, 5 275,4 A tervezet szerint tervet kellett készíteni a szénimport előirányzatáról, a szénfogyasztás keretszámairól, a széntárolás és megóvás kérdéseiről is.

48 Ezzel egyidőben a nehézipar fejlesztésének tudományos alapjait is erősítendő: az 1949. évi 23. törvény elrendelte a miskolci Nehézipari Egyetem alapítását. Az alapító szándékai szerint az új egyetemnek bánya-kohó-és gépészmérnöki kara kell, hogy legyen. 1950-ben indult el a képzés az új egyetem még ideiglenes falai között, s kezdődött meg a soproni egyetemről a kohó-és bányamérnöki karok átköltöztetése. Az ötéves terv keretadatait 1951 februárjában felemelték, majd 1953-ban visszaarányosították. A termelést az eredeti szám szerint csaknem meg kellett volna duplázni, évi átlagban 2,3 millió tonna növekedéssel. A bányamedencék feladatait eltérő mértékben szabták meg. Kiemelkedően magas volt Mátraalja 1300%-os fejlődése, mely mögött az erőmű igényei voltak meghatározóak. A várpalotai bányászat 280%-os fejlődése az inotai erőmű kiszolgálását célozta. Komló 300%-os fejlődése szintén a cél bányászat

49

, a Dunai Vasmű kokszolható szénnel való ellátásával magyarázható. Altalános igények kiszolgálására, de átlagon felüli termeléssel nőtt a Közép- Dunántúli bányamedence termelése. Az iparági átlagnak megfelelően nőtt Borsod, Nógrád és Ózd vidékének bányászata, mérsékelt volt a Komárom megyei barnaszén bányászatának fejlesztése, s itt van az országosan legkisebb arány, Dorogon, 1 17%. Szerény, 130%-os fejlesztést hajtottak végre a Pécsett.

50 A szénimport kérdése az egyik alapkérdése volt a korszaknak. Az önellátásra való törekvés értelmében le kellett építeni a Nyugat-Európából származó koksz importot. 'A fejlesztés 1947-ben kezdődött meg a Kossuth akna rekonstrukciójával, a Kossuth II. akna mélyítésével. A többször módosított tervfeladat összefoglalója az 1952-ben a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium által a Bányatervező Irodában készített kék könyv, amelyben a Kossuth III, a Béta, a Zobák és az Anna bányaüzem létesítését tervezték. Faller. 1997. 437 p. 1 Sztraka János: Széntermelés és műszaki fejlesztés az első ötéves terv idején. Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület. Budapest, 1987