Bircher Erzsébet szerk.: KOR-KÉP - Dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945-1958 közötti történetéből (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 1. Sopron, 2002)

Bircher Erzsébet: A szén az ipar kenyere

A nemfémes ipari ásványok bányáit sokszor igen mostoha körülmények között kellett újraindítani. A korábban is alig gépesített kőbánya-üzemnek, a mészkő,- és homokbányáknak az ország újjáépítése nagy feladatot jelentett. A főként nagyüzemi cement-és mészipari mészkőtermelés mellett a keménykő sokféle tulajdonú és nagyságú bányából került ki, a statisztikák szerint rendkívül jelentős emelkedést mutató termelési nagyságban. Az 1945 és 1949 közötti időszak bányászata valamennyi fontos bányászati ágazatban jelentős eredményeket hozott, azonban a beruházások hektikus volta, a termelés túleröltetése, a szakképzetlen, bányászati tapasztalattal nem bíró munkások gyakorlatlansága miatt a 3 éves terv első éveiben nőtt a súlyos, sok ember életét követelő balesetek száma. 1945 szeptemberében Brennbergbányán 22, a következő év januárjában 6 bányász halt meg szénporrobbanás következtében. 1947. január 20-án a dorogi X. akna bányatüze 31 áldozatot követelt, a májusi perecesi alagúti szerencsétlenségnek 9 halottja volt

1 A korra jellemző módon a tragédiák áldozatainak temetése sokszor politikai demonstrációra adott alkalmat: a köztársasági elnök Tildy Zoltán, Rajk László belügyminiszter, Vas Zoltán államtitkár, Bán Antal iparügyi miniszter, Zgyerka János szakszervezeti elnök, Szakasits Árpád és Rákosi Mátyás gyászbeszédeivel, részvételével. A bányászat balesetei, a szakma - a hozzá nem értő számára - érthetetlen működési törvényei miatt a hatalmi gyanakvás a bányászat vezetői elleni szabotázsperekbe torkollott. A szakmát vezetők elleni támadás tovább rontotta a már közvetlenül a háború utáni igazoló eljárásoktól is zavart és bizonytalan helyzetű bányászati vezetők helyzetét. A politikailag egyébként nem elfogult szakértői réteg életét a pártok egymásközti hatalmi viszályai is tragikus módon befolyásolták. Tragikusan jellemző a korra, ahogy a DGT magyar vezérképviselőjét, Jancic Gusztávot ártatlanul meghurcolták családjával együtt. 1946-ban letartóztatták. 37 Faller 1997. 433p. Külszíni fejtés, Gánt. 1950 körül