Bircher Erzsébet szerk.: KOR-KÉP - Dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945-1958 közötti történetéből (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 1. Sopron, 2002)

Bircher Erzsébet: A szén az ipar kenyere

Borsodban a salgótarjáni pótlást nem új szénmezők feltárásával, hanem apró üzemek koncentrálásával, a feltárás és a bányászat racionalizálásával tervezzük... Dorog 1941 .évben érte el a virágzásának csúcspontját, azóta rohamosan esik jelentősége úgy a szénmennyiség, mint a minőség tekintetében. ...A3 éves terv keretén belül lényeges fejlődésre itt nincs kilátás. A tatabányai kerület fejlesztése egyik legfőbb célunk. Fejlesztést egyrészt racionalizálással, gépesítéssel, másrészt új feltárással, a XIX. aknai hatalmas és kitűnő minőségű szénmező megtámadásával vettük tervbe. A dunántúli kerület dudari és pusztavámi bányászata hivatott arra, hogy a hatalmas arányokban iparosodott Dunántúl emelkedő szénszükségletét jó minőségű szénnel biztosítsa. Pusztavám 1, Dudar 2 év múlva lép be a termelésbe... A mecseki kerületben nagyon sivár a helyzet. Az északi bányáik kimerülőben vannak, szénvagyonuk országos viszonylatban jelentéktelen. Komló ezzel szemben hatalmas, kitűnő szénvagyonnal rendelkezik, a mélység és a külszíni terep azonban óriási beruházási összegek invesztálását teszi szükségessé, és az ellenérték, a többtermelés csak 5-6 év múlva fog jelentkezni számottevő mértékben. Lignitbányáink fejlődését a péti ipartelep, illetve a mátravidéki erőmű szükséglete szabja meg. A vázolt helyzet eredményezi azt, hogy a 3 éves terv szénszükségletét előbb csak mennyiségileg s csak bizonyos elmaradással tudjuk a békebeli minőségben , illetve elosztásban biztosítani" A MÁSZ Rt. veszteségei arra indították a gazdaság irányítóit, hogy annak megszüntetését határozzák el. A MÁSZ Rt. szervezetét az Iparügyi Minisztérium javaslatára területi alapon szervezett ipari központokra, illetve az ezeken belül működő nemzeti vállalatokra bontották volna. A tervezet 5 szénipari központ / borsodi, nógrádi, dorogi, közép-dunántúli, és mecseki/ létrehozását javasolta s azt, hogy a tatai szénbányákból a Tatabányai Nemzeti Vállalatot alakítsák ki'

10

. Bár a Gazdasági Főtanács a javaslatot jóváhagyta, a valóságban csak 2 ipari központ létesült (Borsodban és a Közép-dunántúlon), s a tervezett 13 nemzeti vállalat helyett 10 jött létre.

31 A nemzeti vállalatok létrehozása után kormányrendelet mondta ki a MÁSZ felszámolását. Az iparirányítás átszervezésével a MÁSZ ipari igazgatósági rangot kapott, melynek feladatait az 1948 októberében megalakult - főosztály hatáskörű Szénbányászati Ipari Igazgatóság vette át. " 30 1 95 8/1948 GF. sz.h. -HT 1948/32 31 59/ 1948 MT.sz.h..ill. 20515/1948. Ip. M. sz. r. MK 1948/20 32 10 810/ 1948. Korm. sz. r. MK 1948/239