Bircher Erzsébet szerk.: KOR-KÉP - Dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945-1958 közötti történetéből (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 1. Sopron, 2002)

Bircher Erzsébet: A szén az ipar kenyere

1947. augusztus l-jén indult a hároméves terv, melynek általános irányelveit - s ezen belül az évekre lebontott feladatokat, a hozzájuk rendelt források nagyságát - az 1947. június l-jén létrejött Országos Tervhivatal dolgozta ki. A központilag irányított tervgazdálkodás korszaka a szénbányászat szempontjából kedvezőtlen körülmények között indult. A MÁSZ Rt. számára a legnagyobb gondot az jelentette, hogy nem korrigálták a szén árát, s míg ez alacsonyan maradt, addig a kollektív szerződés szerint egyre többet kellett fizetni munkabérre. 1947 decemberében a szénbányászat deficitje minden korábbit felülmúlt. A dolgozók létszáma 15 000 fővel haladta meg az 1938-ban foglalkoztatottakat, míg a termelés 1 millió mázsával volt kevesebb az utolsó békeévben termelt mennyiségnél. Ezen a tényen még az sem segített, hogy az MKP kormányprogram szintjére emelte, hogy ésszerű gazdálkodásra, a ráfizetések megszüntetésére kell kényszeríteni a MÁSZ Rt.-t A választás az MKP sikerét hozta, ám korántsem volt ilyen sikeres a párt a MÁSZ Rt., illetve a magyar szénbányászat gazdaságossá tételének ügyében. Minthogy a szénhiány ismét a teljes gazdaság működőképességét veszélyeztette, a kormány a MÁSZ Rt.-ben az igazgatás megszilárdítását, a deficit felszámolását tűzte ki célul s azt, hogy a gazdaságosság elemeit megkísérlik a bányászatban is érvényesíteni.

26 1947. szeptember 30-án a szénbányászati ipari termelési bizottság a Gazdasági Főtanácshoz írt beadványában, az alábbi pontokban foglalta össze a szénbányászat 3 éves tervének végrehajthatósága érdekében elvégzendő legfontosabb teendőket:

27 • A bányászati beruházások és felújítások maradéktalan biztosítása • A bányaműszaki tisztviselők teljes bekapcsolása a termelés munkaijába • A bányabeli földalatti váltás bevezetése • Az improduktív létszám csökkentése • A szén tisztán termelésének biztosítása a réselési szakmányok és robbanóanyag felhasználás ellenőrzésével • A kollektív szerződés szakmány alapon való sürgős bevezetése • A csökkentett illetményszén fenntartása és pénzbeli kárpótlása • A szénelosztás racionális megszervezése, a szénárak kalorikus megállapítása • A lignitszenek elhelyezése • A bányászati kutatás központosítása A bányák racionális működését nemcsak a vezetők, hanem a munkások is fontosnak tartották. Erről árulkodik Obláznik Ferenc bányamunkás levele, 26 Az elhatározás nem sok sikerrel járt, amikor 1948-ban a MÁSZ Rt.-t szanálták, az, elsősorban a könyvelésben uralkodó fejetlenség miatt 280 millió forinttal nem tudott elszámolni. 27 Magyar Országos Levéltár GF -IV./1 sokszorosított a felterjesztést megkapta a Tervhivatal és az Iparügyi Minisztérium is.