Bircher Erzsébet szerk.: KOR-KÉP - Dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945-1958 közötti történetéből (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 1. Sopron, 2002)

Bircher Erzsébet: A szén az ipar kenyere

A kor bányászatáról, vagy a bányászokról őrzött társadalmi emlékezet történeti értékelése is sokszínű. Zavarba ejtően sokféle a magyar bányásztársadalom maga is a saját, 1945 és 1958 közötti éveinek megítélésében. Heroikus erőfeszítések, kiemelkedő, olykor emberfeletti teljesítmények, ennek megfelelő, a társadalmi elismerést tükröző bérek, juttatások az egyik oldalon. Zsarolás, szabotázsperek, irracionális, a hatalom félelmeit és arroganciáját tükröző légkör a másik oldalon. A bányászat a rezsim kiemelten fontos iparága volt, a kor kiemelkedő beruházásainak egyik kedvezményezettje: ebből fakadóan a bányászok társadalmi hasznosságtudata joggal volt nagy. Ám a bányászat elszenvedője, áldozata is volt a hatalom gyanakvásának, szakszerűtlen, rövid távú döntéseinek. A magyar bányászat vizsgált 13 évének története jobban, mint cseppen a tenger, mutatja a kor irracionális gazdaságpolitikáját, zsarnoki hatalmi természetét, de mutatja a kor sok-sok emberi, társadalmi áldozat árán született eredményeit is. Az újjáépítés évei (1945-1949) „Az élet megindításéihoz legelsőrendühb fontosságú a szénellátás "

3 A második világháború végére az ország hadműveleti területté vált, a nemzeti vagyon 40%-a, az 1938-as nemzeti jövedelem ötszöröse elpusztult A második világháború utolsó napjai azonban a magyar bányászatot a gazdaság más ágazataihoz képest viszonylagosan 5

jó" állapotban találta. Annak, hogy az ország 1938-as pengőértékben kifejezett kárának alig 3%-át tette ki a bányászatban és a kohászatban bekövetkezett kár, számtalan oka volt. 3 Dalnoki Miklós Béla m. kir. miniszterelnök úrnak, Debrecen. A Salgó- Tarjáni Kőszénbánya Rt. ügyvzetőségének levele, 1945. február 9. Fogalmazvány. Magyar Országos Levéltár Z 22 1 -218 4 Berend T. Iván: A szocialista gazdaság fejlődése 1945-1975. Kossuth Kiadó. Budapest. 1979. 79 p. A károk viszonylagos enyhesége azonban nem jelentette azt. hogy a szénbányászatunk újraindítása gondok nélkül folyt volna. Jól jellemzi a helyzetet a Magyar Általános Kőszénbánya Rt ügyvezetőségének 1945. július 28-án kelt feljegyzéséből vett részlet:., egyes tárnák teljeses víz alá kerültek, a vízemeléshez szükséges villamos energia kimaradása folytán, másrészt a villamos erőközpontok, sodronypályák, osztályozó berendezések, és egyéb felépítményeket ért bomba és belövési károk folytán. Ugyancsak súlyosan befolyásolják a bányák üzemét az anyag és élelmiszerraktári készletek, kórházi berendezések, irodai és alkalmazotti lakások kifosztása és a berendezési tárgyak, anyagok elhurcolása folytán ért károk (gépszíjak, olajkészletek, szerszámok, szerszámgépek, szivattyúk, tűzoltó felszerelések, biztonsági felszerelések élelmiszcrraktári készletek, gyógyszerek stb. elvesztése), végül pedig a bányák szállítási eszközeinek (vasút, kisvasút) megrongálódása, autók, kocsik, lovak. stb. elvesztése". Erdmann-Pető 1975.40-41 p.