Bircher Erzsébet szerk.: KOR-KÉP - Dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945-1958 közötti történetéből (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 1. Sopron, 2002)

Horváth József: A bányamunka, a munkahelyi széntermelés gépesítése

frontfejtésben alkalmazásának tapasztalatait Ursitz József főmérnök egy 1960. 04. 28. keltű tanulmányban foglalta össze, a mintegy 70.000 tonna lignit lefejtését biztosító 217 munkanapos üzemeltetést követően, melynek egyik meghatározó gazdasági eredménye az önköltség 20%-os csökkenése. Felismeri, hogy a pajzzsal biztosított támmentes fronthomlok kínálja a jövesztés és rakodás gépesítésének lehetőségét, mert a gép üzemeltetéséhez felhasználható a szállítóberendezés vázszerkezetének teherbíró képessége. Itt most, a termelés gyakorlatában is bebizonyosodott, igazolva a padragi első magyar kísérlet egyik megállapítását, hogy a bányász biztonságban érzi magát a front pajzsbiztosítása által nyújtott védelmi ernyő árnyékában. Ez az új frontfejtési biztosítás lényegesen könnyíti a szénfejtéshez szükséges nehéz fizikai munkát, javítja a fronthomloki széntermelés feltételeit, így alkalmazásának elterjesztése a magyar bányászat műszaki értelmiségének egyik legfontosabb feladata. 4. Összefoglalás Visszatekintve az 50-es évekre, nagyon jól látható, milyen nehéz évtized volt ez az időszak az új rendszert építő, elszegényedett Magyarország és a hasonló helyzetű magyar szénbányászat részére. A pénztelenséget lelkesedéssel, önfeláldozással pótolni akaró bányászati műszaki értelmiség, illetve jeles személyiségei világraszóló eredményt értek el az „F"-típusú fejtő-rakodógép család kifejlesztésében, továbbá megteremtették az alapját a következő évtizedekben szintén hírnevet szerző hidraulikus működtetésű páncélpajzsos frontfejtési munkahelybiztosítási rendszerek kifejlődésének. A hidraulikus működtetésű páncélpajzs biztosítás teremti meg a jövesztő-rakodógépek telepítésének és üzemeltetésének optimális feltételeit, a teljesen gépesített, tömegtermelő szénbányászati munkahelyek telepíthetőségét.