Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

HORVÁTH ALICE: A Magyar Sión "építése"

A második világháború sok kárt tett az épületben. "...Esztergom háború utáni képe lehangoló. Magának a Bazilikának, amely mint valami anyamadár ül a városon és védte az aknatűzben fiait, összes ablakait elvitte a német orosz hadműveletek idején a háborús vihar. Most is vihar dúl, a Dunáról és az elszakított északmagyarországi hegyekből orkánszerűen előretörő és az üres ablakokon át a Bazilikába is betörő viharral szinte versenyre kelve mondom el székfoglaló beszédemet" ...írta Mindszenty József hercegprímás emlékirataiban. A kupolahéj vasszerkezete azonban a Bazilikát ért belövések ellenére a II. világháború után is csak kisebb javításra és megerősítésre, valamint a héjazat cseréjére szorult. Ezt a kiegészítést, valamint a hadi sérülések által megrongált eredeti szerkezet megerősítését 1945-46-ban Dr. Csonka Pál műegyetemi tanár tervei szerint készítették el, az 1970-es években restaurálták a Főszékesegyházat. Valószínűleg 1956 szeptember 2-án, a Bazilika felszentelésének százéves évfordulójával kapcsolatban említik utoljára a Magyar Sión szállóigét. Az ünnepségen ..."egyetlen külföldi vendég sincs. A püspöki kar elmarad... a hívősereg is kicsi, egymásután visszamaradnak a tervezett zarándoklatok... Ám képviselteti magát a magyar Sionon, a magyar egyház szívében az Állami Egyházügyi Hivatal..." írta Mindszenty József. Úgy tűnik azonban, a templom sorsa napjainkban is viszontagságossá válhatott. Molnár János a jeruzsálemi templomról írta: " Jerusálem temploma a Kaldeusok kezébe került, és Nabuzárdántól tűz alá vettetett... gyújtogatá, emészté a tűz mind az épület eszközeit..." Az esztergomi Székesegyházat is megtámadta a tűz, azonban szinte szerencsés módon csak részleges károkat szenvedett, a keleti tetőrészt újra fel lehetett építeni (ld. Jegyzet), és az épület újra betölti hivatását. "... a templom, úgy mond Zidó Jósef, az ő hó színű fejérsége miatt az utazóknak messziről merő havas hegynek látszatott lenni, ... ez az a templom, melynek gyönyörűséges szépségére szemeket vetvén Urunk tanítványai, imigyen szólanak hozzá szent Márk tanúsága szerént a tizenharmadik részben: Nézzed édes Mesterünk, minemű kövek, minemű épületek ezek...." (Molnár János i.m. p. 265)