Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

PROKOPP MÁRIA: Az esztergomi várkápolna falképei

levágó Péter apostol energikus mozdulatát ábrázolják, továbbá a halott Krisztus arcához boruló Mária fejét megőrző freskótöredék Passió-képekre engednek következtetni. Az árulás jelenete valamennyi kortárs freskó-ciklusban fontos helyet kap. Padovában, az Aréna-kápolnában Giotto a hajó jobboldali falának középpontjában ábrázolja Júdás áruló csókját. Az északi mellék-kápolnában, in situ, Jézus feltámadásának töredékes ábrázolását látjuk a nyugati falon. Jézus, jobbjában a feltámadási zászlóval, éppen lép ki, a kép síkjával párhuzamosan elhelyezett márvány szarkofágból. A szarkofág sík fedőlapja a sír mögött, ferdén feltámasztva, perspektivikusan, protoreneszánsz módon ábrázolva látható, utalva az esemény realitására, a koratrecento, főképpen a sienai festészet gyakorlata szerint. Gondoljunk csak Ugolino da Siena predella-képére a firenzei Santa Croce egykori főoltárán vagy Pietro Lorenzetti Feltámadás-freskójára az assisi San Francesco alsó templomában. További töredékünk a Noli me tangere jelenetre utal, amely, talán a Feltámadás kép felett, annak mintegy a hátterében jelenhetett meg. A felfelé néző, kezüket szemük elé tartó férfifejek, minden valószínűség szerint, a Jézus mennybemenetele-kép apostolait ábrázolják. (4. kép) A Máriát koronázó Krisztus fejét és két karját ábrázoló részlet, és a karját a mellén keresztbe tevő Mária ábrázolása kétségtelenül Mária mennyei koronázásának jelenetéhez tartozott, Maso di Banco assisi freskójához hasonlóan (S. Francesco, alsó templom). A balra tekintő, háromnegyed profilú, felfelé tekintő, éneklő, dicsfényes, szőke hajú angyalfejet ábrázoló freskós kváderkő feltehetően valamelyik szélesebb falfelület felső részén, a jobb szélen állhatott, erre utal a fej mögött látható, ferde vonalú, sávosszegélysávos keretdísz részlete. E néhány jelenetet korábbi tanulmányomban megkíséreltem elhelyezni a kápolna hajójában.

4 Rekonstrukciós rajzom látható a Vármúzeum kiállításán. Eszerint a hajó három oldalfala a mellképek felett két vízszintes sávra oszlott. Az északi és a déli fal csúcsíves záródásában a két jelenet a mennyei dicsőségbe emelkedő Krisztust, ill. Mária koronázását ábrázolta, a perspektivikus, konzol-soros, díszítő szegély alatt. A passióképek :e két kép alatt kaphattak helyet, amelyek közül csak a Jézus elfogatását helyeztem el a kápolnában, az északi falra. (5. kép) A Krisztus siratása jelenetet az in situ lévő Feltámadás-képpel szemközt, az északi oldalkápolnában, az oltár-menza fölé, mintegy oltárképként képzeltem el.