Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

TAKÁCS IMRE: Esztergomi pecsétek az Anjou-korból. Két szokatlan példa

Szilveszter pápának ábrázolását véste a valószínűleg római ötvös Demeter kardinális pecsétjére. Megerősíteni látszik ezt a hipotézist az, hogy a pogány császár megkeresztelésének témája előfordul Demeter bíboros tituláris templomának falképei között, de feltűnik a téma más helyszíneken is, így például a kölni dóm szentélyében, a stallum-dorsalék festett díszében. További adalék a bíborosi pecsét római eredeztetéséhez Demeter kisebb pecsétje, amely a pontifikális pecsét címerábráját használja fel: a címerpajzsban angyalalak látszik, kezében bíborosi kalappal, ezúttal valószínűleg egyszerűen a gazdájának felajánlva azt. Az apostolfejedelmek ábrázolása és a bíborosi kalapot hozó angyalalak címerképként való alkalmazása - az egyházi címerköltés tipikus megnyilvánulásai - ugyancsak a bíborosi kinevezés időpontjához és helyéhez köthetők. A főpapi címerhasználat legjobb magyarországi analógiái között kell megemlítenünk Demeter idősebb kortársának?, Vilmos pécsi püspöknek újabban tévedésből nagy karriert befutott címerét, amely egy szintén Esztergomban megőrzött pecsétjén tanulmányozható. A pécsi székesegyház patrónusát, Szent Pétert két címerpajzs veszi közre, amelyek egyike ágaskodó állatalakot ábrázol, minden valószínűség szerint a Bergzabernből származó Vilmos családi jelvénye, a másikban egyenlő szárú kereszt látszik Szent Péter ráhelyezett kulcsaival. E címer monumentális változata is előkerült Pécsett, Vilmos püspök temetkezési helyének közelében. Az ásatásokat végző régész nyomban az Anjou-kori pécsi egyetem címerévé kiáltotta ki. Azóta a pécsi egyetem hivatalos címereként szerepel, ami nem is volna olyan nagy baj, ha történetesen Bergzaberni Vilmosról és nem Janus Pannoniusról nevezték volna el a mondott intézményt. Demeter érsek kitűnő kvalitású főpapi pecsétje így valószínűleg kimarad a magyar ötvösség történetéből.