Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

BEÉR MIKLÓS: Mindszenty József hercegprímás történelmi jelentősége

Minden bűnbánó magyar fonja Szent Margit dicsőséges égi alakja köré az engesztelésnek a bűntől, vértől elgyalázott földön termett virágait. A hit és az ima ereje veretlen. Bűnbánó, vezeklő, megtisztuló Magyarország, Pannónia Sacra, jöjj és váltsd meg a bűnös Magyarországot." Az engesztelést, a bűnért való áldozatot nem másoktól várta, hanem maga vállalta elsőként. Amikor 1946. februárjában Rómában a pápa bíborossá kreálta, ezekkel a szavakkal adta át a bíborosi kalapot: " A 32 új bíboros közül te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot." Magatartása, megnyilatkozásai egyértelműen tükrözik, hogy ezt ő vállalta és komolyan vette. Nemcsak a népe lelkiismerete, de engesztelő áldozata is akart lenni. 1946. augusztus 20-án Szent István király alakját idézi fel és állítja a magyarság elé követendő példaként. "Sűrű, sötét az éj, a lét és a nemlét kérdése ott van a béketárgyalások asztalán. ítélnek felettünk és a beborult sorsú elszakított magyarok felett. Megcsókoljuk, gyászos öltözetben Te előtted sírván Szent Jobbodat. Megköszönjük, hogy utat mutattál ezer éven át. Megköszönjük két nagy tényedet, a két magyar édesanyát, a Magyarok Nagyasszonyát és az Anyaszentegyházat." Ennek a gondolatnak jegyében nyitotta meg 1947. Augusztus 15-én a Boldogasszony évet. Az Esztergomi Bazilikában akkor ezeket mondta: "Áthatva attól a tudattól, hogy csak az a nemzet számíthat fennmaradásra, amely kegyelettel tekint vissza őseire és megszívleli ama nagy tanulságokat, amelyeket a Gondviselés írt be: mi a jövő útjait a múlt tapasztalatával akarjuk járni." Készek vagyunk szenvedni fájdalmas Anyánk, amíg Fiad úgy látja javunkra. De arra kérünk, mire a Te éved, 1948 lehanyatlik, emelj fel minket Jób-sorsú nemzetedet!" A hercegprímás életében szép számmal mutatkoztak olyan véletlennek tűnő és mégsem véletlen egybecsengések, amelyek sajátos hangsúlyt kaptak. Ilyennek tartom a Szent István vértanúhoz kötődő tényeket. 1945-ben Pápán, Szent István protomártir templomában tudta meg érseki kinevezését, a római Santo Stefano Rotondo lett a tituláris temploma, ellenfelei szinte befogták a fülüket, amikor beszédét hallották, nem tudták elviselni, mint annakidején Jeruzsálemben Szent István diakónusét, és talán az sem véletlen, hogy éppen december 26-án, Karácsony másnapján hurcolták el Esztergomból, amikor az Egyház Szent István vértanú ünnepét üli. Elhurcolása előtt az Esztergomi Bazilikában meleghangú beszédben szólt esztergomi híveihez. Ebben a beszédben már utalt a másnapi Szent István