Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

ADRIÁNYI GÁBOR: Simor János érsek portréja

ha más helyet nem kapok, sem a püspökök egyetlen gyülekezetében meg nem jelenek, sem a 29-én, Szent Péter templomában tartandó ünnepélyen részt nem veszek... Kijelentettem végül, hogy az engem megillető hely megtagadása esetén Rómát azonnal elhagyom és ünnepélyes óvást teszek, amit tényleg el is készítettem már. Az ügy azonban óhajomnak megfelelően lett elintézve. A pápa parancsára és az államtitkár meghagyásából tudniillik 28án megjelent előttem az államtitkárhelyettes Berandi érsek és jelentette, hogy minden rendben van.

14 Tette mindezt az a Simor, aki 1854-ben Rómában Scitovszky prímási jogait tagadta és cáfolta! Mondogatta is IX. Piusz a magyar zarándokoknak: Ugyancsak energikus prímástok van.

15 Simor taktikázó, irányt változtató politikájára jellemző magatartása az Első Vatikáni Zsinaton is.

16 Kezdetben konzervatív érzelmet tanúsított, majd mégis az ellenzékhez csatlakozott. A pápai tévedhetetlenség tanának definiálását azért vetette el, mert meg volt győződve annak káros magyarországi következményéről. Ezután azonban ismét habozott, ami a magyar kormány intervencióját váltotta ki. Simort és a magyar püspököket felszólították, hogy ünnepélyes tiltakozásuk jeléül hagyják el Rómát, különben számoljanak a teljes egyházi vagyon állami kézbevételével. A zsinat elhagyása szakadást jelentett volna, az ottmaradás pedig az egyházi vagyon, az eddigi függetlenség zálogának elvesztését vonta volna maga után. A gordiuszi csomót Haynald oldotta meg: Nem a zsinatot kell elhagyni, ha a dogmatizálást meg akarjuk akadályozni, hanem az ellenzék erősítésére még azoknak is Rómába kell jönniök, akik eddig otthon maradtak. Ezek után természetesen Simornak búcsút kellett vennie taktikázó magatartásától, és 1870. május 20-án egy hatalmas, egyórás beszédben fejtette ki, miért van a magyar katolikus egyház a pápai tévedhetetlenség tanának a dogmatizálása ellen. Rámutatott, hogy ennek Magyarországon semmiféle hagyománya nincs, sőt a hívek és papok sorában is éppenséggel ismeretlen.

17 Mindez azonban nem akadályozta meg őt abban, hogy amikor az ellenzéki püspökök egymás után alávetették magukat a zsinati döntésnek, ő is kinyilvánítsa vele egyetértését, és egy hatalmas dokumentumgyűjteményt ne adjon ki a magyar egyház tanításáról a pápai tévedésmentes tanítóhivatallal kapcsolatban.

18 Ebben - nem kell mondani - pontosan az ellenkezőjét próbálta bizonyítani, mint amit Rómában mondott. Száznyolc idézettel