Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

BARÓTI ISTVÁN: Liszt Ferenc: Missa Solennis (Esztergomi Mise)

holtakat. A következő nagy szakaszban rokon motívumok, liszti modulációk, széles ívelésű credo dallam-motívumok kötik egységbe a szövegek folyamatát, mindvégig a hárfa hangja kíséretével. Fúga szerkesztéssel és induló ritmikával vezeti végig a hittételek gondolatsorát elvezetve az ismert megdöbbentő resurrectionem mortuorum, feltámadást megjelenítendő. Az et vitám venturi saeculi az örök élet transcendentális mélységét szimbolizálni szándékozó C-Asz-E-Desz harmóniák polarizált kapcsolatán keresztül ad számunkra vallásos értelmű távlatot. A Sanctus tétel egy ünnepélyesen zengő zene. Egy szent induló. A kezdő szakasz után csendes, hárfával téve karakteressé és kifejezővé a pleni sunt telve az ég és föld dicséreteddel, részt. Hosanna C-dúr e-moll harmóniák egymásra helyezésével fokozza a szó kifejező zenei alakját. G-dúr és H-dúr tercrokonság a 71. ütemtől, majd a 81. ütemtől g-dúr é-moll kapcsolatok, a-dúr a-moll vezetik az alaphangnembe, és imádságosan elcsendesülő befejezéssel a záráshoz a tételt. A misekompozíció Benedictus tétele talán a finom, foltszerű hangszereltségével különbözik a többi tételtől. Az énekszólamok egyenként kettő, három, négy ütem terjedelmükkel is a kamarazene áttetszőségét mutatják a hangszeres oldallal együtt. Fafúvós és vonóskari felelgetések finom zenéjét hallhatjuk az áldott ki az Űr nevében jön szöveg bensőségessé tételéhez. Ezekhez az áttört karakterekhez ismétlésre kerül diadalmas ellentétként a Hosanna zengő szakasz. Agnus Dei - Isten Báránya mint zárótétel Lisztnél több funkciót is ellátni hivatott. Egyrészt a szöveg oldaláról kísérő zene létrehozása, továbbá a misekompozíció során kiterjesztett dallammetamorfózisok újabb zenei karaktereket hozhatnak létre, és ez a megoldás Lisztnek kompozíciós technikája; végül lehetőséget jelent neki, hogy visszautaljon korábbi szakaszok alkalmazásával a szerzőben megjelent, szövegeket rokonító, formálási inspirációira. Ez észrevehetően segíti a hallgatót a zenéje megértésében. A 88. ütemtől a Glória egy szakasza tér vissza kezdő fanfar jávai és a dona nobis szöveg egyegy ütemet kitöltő dallamhangjai ívében himnikus ív feszül a pax és pacem szavak ihletése nyomán, a dallam kisebb egységekben szólókban él tovább. A 149. ütemtől a Kyrie idézete szól, a 166. ütemnél a Credo kezdő rézfúvós szignálja és annak tovább is osztinátó ismétlődő ritmikája teszi magasztossá a kompozíció zárását. Liszt is meghozta a maga áldozatát, végigkövetve val-