Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

PATTANTYÚS-ÁBRAHÁM ÁDÁM: Az esztergomi Bazilika és a londoni Szent Pál székesegyház kupolája

A fentiek alapján teljesen egyértelmű, hogy Hild József esztergomi kupolája méltán sorolható a leghíresebb európai kupolák sorába, és hogy ez az utolsó, de nagyon fontos elem a falazott kupolák fejlődésének sorában. Igazán sajnálhatjuk, hogy a Pest-Lipótvárosi plébániatemplom, a mai pesti "Bazilika" építés közben, korántsem az építész hibájából, beomlott. A fennmaradt tervek tanúsága szerint Hild a kupola szerkezetét még tovább tudta fejleszteni, és nemcsak szerkezeti, de építészeti szempontok szerint is. A szerkezeti megoldást és annak működését tovább finomította, és ez lett volna az alapja annak a kitűnő belső térhatással és külső tömegkonturral rendelkező épületnek, ami a fővárosban - szerencsésebb körülmények között és a régiekhez hasonló alkotó főpapok irányításával - méltó párjává válhatott volna az esztergomi Bazilikának. (12. ábra) Jegyzetek: 1 A héjszerkezetek elméletileg vastagság nélküli, egyszeresen vagy kétszeresen görbült felületszerkezetek 2 Külpontosság: a belső erő nem a keresztmetszet súlypontjában hat, ezért a keresztmetszetben hajlítónyomaték is ébred, aminek nagysága: a belső erő távolsága szorozva az erő értékével 3 A fal keresztmetszetének magja a szélességének belső harmad szélességű sávja. Külpontos terhelés esetén, amennyiben a terhelőerők eredője ezen belül támad, akkor a fal teljes keresztmetszetében nyomó feszültségek ébrednek. 1. kép: A kupola erőjátéka és megtámasztásának módjai, kupolahéj belső- és támaszerői