Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

PATTANTYÚS-ÁBRAHÁM ÁDÁM: Az esztergomi Bazilika és a londoni Szent Pál székesegyház kupolája

- a fa tetőszerkezet, amely az attikafalra és a fent említett sugaras helyzetű falazatokra támaszkodik. Sir Christopher Wren a Szent Pál katedrális kupolájának tervezése és átépítése során nem csupán a kupolarendszer oldalnyomásainak az egyensúlyozására talált zseniális megoldást, hanem az egész kupolarendszer kialakítására is. A kupolaformák, ezek arányainak és méreteinek a megválasztása is példaszerűnek mondható. Mindezek együttesen eredményezték a szerkezet tömegének a lecsökkentését, ami lehetővé tette, hogy a kupoladobon a kerületének majdnem 50 %-át ablakokkal lehetett megnyitni, vagyis ablaknyílásokkal lehetett meggyengíteni, ami a belső tér megvilágítása szempontjából nagyon kedvező. 5. Az esztergomi Bazilika kupolája Az esztergomi Főszékesegyház kupolájának tetejéről Hild elhagyta a laternát, amelyet korábban Kühnel is és Pakh is odaképzelt. Esztergomban tehát szükségtelenné vált a középső, kúpformájú kupola, így a rendszer egyszerűbbé vált. A kupolarendszert két kupola alkotja: egy belső, falazott kupola, emelt tojás-idom vezéríwel, és egy térbeli acél rácsostartóra szerkesztett külső héj, vörös rézlemez fedéssel. (9. ábra) A kupola "Tempietto" formáját Hild elvetette, elhagyva a felső kör erkélyt és az efölé nyúló felső dobot, de megtartotta a kupoladobot övező kolonnádot, amely 24 db. oszlopból áll. Az oszlopsort egy tömör, csupán egy övpárkánnyal tagozott attikafelépítmény zárja le. 5.1 A kupolaboltozat oldalnyomásának az egyensúlyozására, illetve befolyásolására - Wrenhez hasonlóan Hild is felhasználja a rómaiak által már alkalmazott mindkét módszert, vagyis: - a kupola vallanak leterhelését (Pantheon) - a kupola váll merev, körtárcsás "abroncsolását" (Vesta templomok). A két módozatot azonban másképpen kezeli mint Wren, sőt, jelentős mértékben továbbfejlesztett módon alkalmazza azokat.