Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

KŐSZEGHY PÉTER: Balassi Bálint költészete: hagyomány és újítás

Mint szerelmi komédia-író pedig vitathatatlanul úttörő. Magatartására általában is jellemző, ahogy ez esetben is magyar hagyományt egyeztet európai korszerűséggel: komédiájában, mint komédia-szerző, a magyar költészet eufemisztikus nyelvezetét hasznosítja,

62 mint pastorele-író, mint Tasso követője, érzelmes történetet költ, önéletrajzot egyeztet fikcióval. A Szép magyar komédia: e kettő együtt. Balassi Bálint költészetében a magyar hagyomány - véleményünk szerint a magyar nyelvű udvarló költészet (annak mind az udvari, mind a nem udvari válfaja) - és az újítás - több más, itt most nem, vagy csak érintőlegesen tárgyalt nóvum

63 mellett a boccacciói típusú versszerzés (az inventio poétika: fikció alkalmazása) egyaránt föllelhető. Hogy egy költő hagyományőrző és újító is egyben: végtelen általánosság. Konkrét jelentéssel csak akkor telítődik, ha pontosan megmondjuk: mi ez á hagyomány, és mi az újítás. Néhány részeredmény segítségével ezt kíséreltük meg. Jegyzetek: 1 Ez a tanulmány 1986. november 14-15-én Salgótarjánban megrendezett konferencián hangzott el, s 1988-ban, a Discussiones Neogradienses sorozat 5. füzetében (p. 3-15) jelent meg. Ismételt közzétételét három szempont indokolja: a., Balassi költészetéről alkotott nézeteim az elmúlt 15 évben nem változtak; b., vélhetőleg fő vitapartneremnek, Horvát Ivánnak sem, hiszen legújabb könyvében is (Horváth Iván, Magyarok Bábelben, Szeged, 2000.) támadásra érdemesnek tartotta ezen elképzeléseimet; c, egyetemi oktató kollégáim többször is javasolták, hogy eme kis írást tegyem ismét közzé, mivel az egyetemei hallgatók számára a salgótarjáni periodika gyakorlatilag hozzáférheteden. 2 Temesvári Pelbárt válogatott írásai, Bp., 1982. 51. (Pomerium; "házasság"/,,... két ördög trombitákkai a fülébe fújt (az elkárhozottnak), erre szemén, orrán fiilén és testének többi nyílásán tüzes lángok lövelltek ki. Ezeket viseld el - mondották - azokért a dalokért, melyekben a földön gyönyörködtél. Nyakára kígyókat tekertek, arcára varangyos békákat raktak, s mondták: Ezeket a parázna ölelésekért!" (Váradi Béla fordítása) 3 Mint erre a szakirodalom már többször felhívta a figyelmet. Vö. Pirnát Antal, Balassi Bálint poétikája, Bp., 1996, 9-20 és Horváth Iván, Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben, Bp., 1982, 237-243. A forrás: Sylvester János: Uj Testamentum /.../ Sárvár, 1541. "Az ollyan ighikrül való tanúság, mellyek nem tulajdon jegyzísben vitetnek" c. fejezet. 4 Ilyeneket felsorol pl. Horváth Iván, i. m. 243-244. 5Vö:I.m., 244-245.