Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

KŐSZEGHY PÉTER: Balassi Bálint költészete: hagyomány és újítás

miképpen sem tekinthető egységesnek) Balassi kezdeményező szerepe hallatlanul nagy. Erről hallgassuk meg a legilletékesebbet, őt magát Az 1588/89 tájt írt Szép magyar komédia ajánlásában írja;„... mind ott benn Érdélben s mind itt kinn Magyarországban az versszerzést igen elővették, és közdologgá is tötték, kit nem gondoltak akármi héjával essék, csak őnekik tessék és az versek fejében mehessenek ki az hasomló bötűk. Akarám azért ez Comedia-szerzést új forma gyanánt elővenni, hogy ha az ott benn való ifjak az ide ki valókat az versszerzésben nemcsak követték, hanem sokkal inkább meg is elődzötték, ebben se maradnának el az ide valóktúl. Sőt indulnának el utának; úgy én részemre penig ezt sem bánom, ha azt is, mint az versszerzést, elveszik tőlem. Meg is lehet penig az oly elméjő friss ifjaktul, kiknek nemcsak az bölcs tudomány, hanem az Kegyelmetek szépsége is serkengeti újabb, újabb dolgokra és szerelmes találmányokra elméjeket; nekem ennyi sok kölemb-kölembféle károkat vallott szegén legénnek igaz elég csak elkezdeni is, azmint egyébnek oztán fogyatkozás nélkül véghezvinni és megékesíteni"

54 Igen információgazdag ez a néhány sor. Először is megtudhatjuk belőle, hogy 1588/89 tájt már Erdélyben is, Magyarországon is "közdologgá" lett a versszerzés, a kontextusból következően: a szerelmes versek szerzése. Csakhogy biztosan ez idő előttről egyetlen, teljes szövegében fentmaradt szerelmes (udvarló) verset sem ismerünk, Balassiéin kívül. Ez legalábbis figyelemre méltó ellentmondás, amelyet megítélésünk szerint a korábban mondottak magyaráznak. Másodszor: Balassi láthatólag kétféle költészetről tud, az egyiket értéktelennek, egyfajta költészeti norma szerint hiányosnak tartja, ha jól értelmezzük a rímek kikalapálására tett utalását, egyszerű iparosmunkának. Ezzel szemben a másik típusú költészethez Balassi szerint bölcs tudomány szükségeltetik, továbbá újabb, újabb dolgok és szerelmes találmányok vannak benne. Harmadszor: önmagáról mint kezdeményezőről beszél, a (szerelmi) komédia műfaj magyar meghonosítójáról, - igazában semmi okunk kételkedni. Sőt, mint írja, az erdélyi ifjak a versszerzést, a szerelmes találmány jellegű költészetet is tőle tanulták Azonban nem minden típusú költészet esetében tartja újítónak magát: a szerelmi verstermés mind ott benn és mind itt kinn divatozó tömegtermelésétől épphogy elhatárolja magát; hangsúlyozza: az őt követők versei fogyatkozás nélküliek, megékesítettek