Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

FARBAKY PÉTER: Szatmári György érsek (1521-24) esztergomi mecénássága

György érsek (1521-1524) építkezéseiről írott forrásaink hallgatnak, de a címerével díszített kőfaragványok tanúsága szerint ő sem maradt ki az érseki palotát tovább alakító, díszítő érsekek sorából." 41 Horler 38. jegyzetben i.m. 178-179. A lizénatöredék ma nem található, a többi darab őrzési helye: "Reneszánsz kőtár-barakk" az esztergomi várban. 42 Balogh Jolán: A renaissance építészet Magyarországon. Magyar Művészet DC. (1933). 12-26. Vonatkozó hely: 23. Zolnay László szerint Széless György a régi érseki kúriánál említ Szatmári-jelmondatos követ (Zolnay 1961. 209. és Zolnay Iiszló: A középkori Esztergom. Bp., 1983. 85.), ilyet azonban a szövegben nem találtam. 43 Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Történelmi Képcsarnok T 1206; és Soltész Zoltánné: Régi magyar várak. Bp., 1993. 28. 6.kép. és Schallaburg kat. 615. [Horváth István] 44 Altmann Julianna - Biczó Piroska - Búzás Gergely - Horváth István - Kovács Annamária - Siklósi Gyula - Végh András: Médium Regni. Bp., 1996. 14. 45 A leltár lelőhelye: MOL E 210. A Magyar Kamara archívuma. Miscellanea. Nr.6. Ecclesiastica et religionaria. 3. tétel. Először publikálta: Balogh 1955. 80-81. A függöny szerinte inkább a kápolnához tartozhatott. A leltárt újra közölte: Mikó Árpád: Várday Pál esztergomi érsek hagyatéki leltára (1549) és az esztergomi egyház kincseinek sorsa Mohács után. AH XXI.(1993). 67-71., ld. a 70./(46). tételt. 46 Zolnay 1961. 223. 47 Dankó József: Történelmi műirodalmi és okmánytári részletek az Esztergomi Főegyház kincstárából. Esztergom, 1880. 146. ("Spaletium aliud ex athlasio Rubro", illetve "una particula Bona de veluto nigro"). 48 Schmitth 3. jegyzetben i.m. 241. 49 A székesegyházról legújabban: Marosi Ernő: Esztergom középkori Szent Adalbert-székesegyháza - Tíz év múltán. Limes VII.(1994). 3.sz. 13-28. 50 Beschreibung der Reisen des Reinhold Lubenau. Herausgegeben von W. Sahm. 1. Teil. Königsberg, 1912. (Mitteilungen aus der Stadtbibliothek zu Königsberg i. Pr. IV.) 72. A forrásra fölfigyelt: Mikó Árpád: Két világ határán. (Janus Pannonius, Garázda Péter és Megyericsei János síremléke.) AH XI.(1983). 49-75- Vonatkozó hely: 58. és 71/83. jegyzet és Pannónia Regia kat. 42. és 49/23. jegyzet. [Mikó Árpád]. 51 A középkori síremlékek állítóiról általánosságban ld.: Lővei Pál: Középkori síremlékeink megrendelői köre. Pavilon 4.sz. 1990. 8-13. 52 Magyar fordítása: Tóth-Szabó 2. jegyzetben i.m. 285-286.