Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei

ajtónyílást derékban elvágja, tehát végképp megszűnt a Kis Román Palota kapcsolata a többi palotarésszel ezen a szakaszon. A reánk maradt termek érdekes boltozati rendszert mutatnak. A legbelsőbb térben a dongaboltozat gerince párhuzamos a palota hossztengelyével, a következő helyiség és a mellette levő helyiség dongájának gerincvonala pedig merőleges a hossztengelyre. A belső -nyugati- terem nyugati végfalán egy nyílás egy szűk folyosóba vezet, amelyet az építés korában külső várfal védelmi folyosójaként határozhatunk meg. Megjegyzendő, hogy a 15. századi nagy bővítések során ez elé épült a Szibillák kápolnájának tartott helyiség. A második helyiség délkeleti sarkában egy utólagos, kisméretű kéménykürtő szakítja meg a románkori kváderkőből gondosan készített boltozatot. Amikor az készült, már nem lehetett igényes használata a termeknek, esetleg az emeleten - ha egyáltalán efölött is volt- a falsarokhoz húzva vezették tovább a kürtőt, ahogyan a 17. századi polgárházakban ilyent látni. így a 17. század végi hasznosítás maradványának tartjuk. A keleti épület Ebben lehettek a kiszolgáló személyek szállásai és a raktárak. Nagy íves bejárási lehetőség is utal rá. A mai múzeumi recepciós terem fölött valóban fafödém volt, azonban nem abban a formában, mint ahogy ezt ma látjuk. A helyiség magas eredeti falában megmaradt egy vaskos, félköríves kőkonzol. A konzol helye a helyiség alapterületének nagyjából a közepén van, ezért arra lehet gondolni, hogy kiváltó, másként mestergerendát tartott, s a másik irányban már jóval rövidebb - kisebb keresztmetszetű- fagerendák sorát lehetett alkalmazni. A mestergerendás födém jellegzetesen a 14. század derekától válik általánossá, így itt a 15. század elején való alkalmazása teljesen elfogadható. A helyiség nagy, falazott, íves nyílással fordult észak felé, ahol a következő harántfalban ugyancsak hasonló, nagy ívű nyílást lehet rekonstruálni. A középkori építésben szokatlanul tágas megnyitások valószínűleg a gazdasági bejárást szolgálták, amúgy védett palotaudvarra nyíltak. Hogy volt-e emelet, arra nincsen konkrét maradvány, azonban az elhelyezkedésének térbeli adottságai még egy szint létét logikussá teszik. A Keleti Épület létesítése is legkorábban a Zsigmond-korra tehető, mert falai belevágnak a feltárt belső palotafal egyik 14. századinak datált tornyának falaiba.