Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei

Meglehetősen pontos adatot nyerhetünk az udvari (keleti) palotahomlokzat ablakairól. Szerencsére a déli ablakfülkéhez a külső homlokzaton egy in situ gótikus szemöldökkő van. Ennek és az ablakfülke megállapítható méreteinek segítségével jó közelítéssel egy körtetagos, szárkeresztes, későgótikus ablak szerkeszthető ki. A terem többi, kibontott ablakfülkéjének szélesebb mivolta arra enged következtetni, hogy ott -két függőleges szárával - háromosztású ablakok voltak. A barokk kaszárnya tetőzetének szintviszonyai kissé belevágnak az ablakfülkék szegmens íves záradékába, eredetileg legalább 80 cm-rel magasabban lehetett az ereszvonal. A külső kép mai szemmel egyszerű volt, a homlokzatot csak az ablakok osztották meg. Az egykori látvány elképzelését segíti a Kutná Hora-i Hrádek palotaszárnyának szemlélése, amely hasonló egyszerűséget mutat. A nagytermet valaha látványos, alakos freskók gazdagították: a magyar királyok és a scítiai elődök életnagyságú képeit írták a falra, ahogy Heltai krónikája Bonfini szövegére támaszkodva fogalmaz. Az 1595 előtti, törökkori követjárásban résztvevő szemtanúk is elismeréssel szólnak a nagyméretű alakos falképekről, s megjegyzik, hogy a törökök a szemeket, az arcokat kikaparták, vagy átmeszelték. A falképek az idők során mára teljesen eltűntek, ezért csak különféle analóg eseteket tanulmányozva alkothatunk képet egykori pompájukról. A festészeti program: a királyok vagy nagy emberek ábrázolása nem ismeretlen. A soffianói Villa Carducci "Híres emberek" termében az egész alakos, álló figurákat festett pilaszterek sorolják építészeti rendbe, akárcsak az erények freskójánál láthatjuk (10. kép). Az említett frankfurti Kaisersaalban is a német fejedelmek, császárok képei voltak a falra festve, minden felújítás során meg-megújítva a kortárs ízlésben, amelyről a mai császárgaléria romantikus fali pannói adnak hírt. Az esztergomi nagyteremnél mintegy 90 évvel később hasonló galériát láthatunk a tiroli ambrasi kastély külön épült lovagtermében, mint az ilyen humanista képprogramoknak az utócsengését. A Szibillák kápolnája A korabeli leírások megemlékeznek a nagyteremhez kapcsolódó Szibillák kápolnájáról. A kápolna a nevét a benne látott ábrázolásokról kapta, amely szerint a falakon az Üdvözítőről prófétáló szibillák is meg voltak festve, míg a boltozaton szentek és a megfeszített Krisztus képét látták. A források