Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei

anyagok (Várnai felmérései és a fotók) nem mutatnak födémen, vagyis tartószerkezeten nyugvó kápolnapadozatot. így nem lehet beszélni a más német királyi házakban tapasztalható kettős kápolnáról (Nürnberg, Mainz, Cheb-Eger) Az ásatási jelentések is azt igazolják, hogy mesterségesen kiemelt terű, újonnan létrehozott helyiségről van szó. A kis udvar felől külön vágtak bejáratot és a bevilágítás céljából résablakot képeztek ki 1935-ben. A szentély falának padló feletti része is leomlott, ezt az ásatást követő helyreállításkor építették fel téglából. A szentélyben levő ablakok elhelyezése fikció, az ablakok alakja megtalált kőtöredékek felhasználásával az elérhető legnagyobb hitelességgel készült, persze a magasságuk ismerete nélkül. A szentélyben levő páros oszloplábazatok elhelyezésének kikísérletezését gipszmodellek segítségével végezte Lux Géza és Várnai Dezső. A szentély kettős oszlopokkal körülvett kialakítása bizonyára a legjobb tudással készült, de ebből a rekonstrukcióból építészettörténeti stílusjegyekre következtetéseket levonni nem szabad, legalábbis mindaddig, míg a helyreállítás alapos elemzése meg nem történik. A Kápolna terében, "hajójában" levő későromán falfülkék azonban magas, európai szintű művészetről árulkodnak, méltán mérhetők a párizsi Saint Germain des Prés templomának oldalszentélyében levők kialakításához. A reprezentációs szárny A 14. század végi, 15. századi rezidencia jellegű építmények egyik hangsúlyos részét képezték az összejövetelek, fogadások számára létesített nagytermek. A források beszámolnak az esztergomi érseki palota nagyterméről és az ehhez szorosan kapcsolódó, Dunára néző függőfolyosóról s a mellettük levő Szibillák kápolnájáról. A nagyterem, a függőfolyosó s a protoreneszánsz falfestészeti programú kápolna építészeti együttest képezett (6. kép). Az együttes három eleme különféle fejlődési vonalakon kristályosodott ki egyenként, itt ezeknek egyesítése jött létre. Az ilyen építészeti kompozíció nem képzelhető el más nagy rezidenciák, francia kastélyok, német városházák, itáliai salonék és a magyar királyi székhely, Buda mintaképei nélkül.