Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei

A Dolgozószoba ránk maradt állapota töredékes. Láthatjuk, hogy a lakótorony választófala a helyreállításkor épült vasbeton mennyezetet sem éri el, nincs meg az egy oszloppáros bélletes kapu mindkét oldala, éppen csak lábazati szinten érzékelhető. Továbbá a helyiség végét darabos, tört kövekből épített fal szabálytalan alaprajzi kontúrral zárja le. Ezen kívül a nagy táblákból álló vörösmészkő padozati tömbök fölött kb. 50 centiméternyire, vörösre égetett téglapadló lapokból álló járószint maradványa, mint "tanúfal" figyelhető meg. A mennyezetet modern födém képezi, és néhány soros téglacsík mutatja a megmaradt fal és a kiegészítés határát. A falfelületeken freskókat látunk, amelyek töredékes határvonalakkal fejeződnek be, vagy éppen csak foltokban maradtak meg. Ezek a töredékben levő maradványok a mai kor művelt szemlélőjére élményt is adó hatással vannak, s óhatatlanul felmerül a kérdés, milyen lehetett ez a terem jó ötszáz évvel ezelőtt. Az esztergomi Fehér toronyról 1990-ben készített kutatási dokumentáció a belső tér rekonstrukcióját is célul tűzte ki, s a továbbiakban megismerkedhetünk azokkal az adatokkal és szempontokkal, amelyek képesek elénk varázsolni az egykori értéket teljes pompájában (5. kép). A 12. század végi román stílusú palotában a korban általánosan elterjedt boltozási technikákat alkalmaztak. A palota helyiségei közül az alsó, egyoszlopos, ún. Szent István teremben tökéletesen megmaradt a holdsarló formájú hevederívek közötti, ún. római keresztboltozat. Ez azt jelenti, hogy a boltozat záradéka nem magasabb az oldalfalon, ül. a hevederíven kialakult vezérgörbe csúcspontjánál, tehát gyakorlatilag két félhenger felület merőleges áthatásának geometriájáról van szó. A Vár Lux Géza által rajzolt keresztmetszetén ezt a boltozatot helytelenül, emelt záradékkal ábrázolta. A szerző által készített alakhű felmérés szerint valóban római keresztboltozatot építettek. Ez azért fontos, mert - mint alább bebizonyosodik- a Studiolónak is ugyanilyen elven épített boltozata volt, s jó két és fél évszázaddal később ezt a szerkezetet és a belőle adódó formát korszerűnek fogadták el, az ilyenformán lefedett tér alkalmas volt modern, humanista felhasználásra. Az egyoszlopos földszinti terem fölötti helyiségek boltozata beomlott, de sok olyan maradvány és részlet van ma is, amely iránymutató a régi épületszerkezet újragondolásához. A Studiolo keleti fala teljesen is leomlott az ostromok ágyúzásai során, de a nyugati oldalon a kettős kapu átjárója feletti sarokban eredeti helyén (in situ) megmaradt egy boltváll indító kőgyám.