Lux Pannoniae Esztergom, Az ezeréves kulturális metropolis konferencia 2000. június 15-16-17. (Esztergom, 2001)

VUKOV KONSTANTIN: Vitéz János érsek esztergomi palotájának épületei

behúzásának nyomáról lehet szó, azonban a szerkezetet nem részletezi. A boronafalas német "Stube" mennyezetképzésének egyik vállfájának ismerete hoz közelebb a lehetséges fedési módhoz: a mennyezet enyhe ívelését követő gerendák sora közötti deszkázat hosszanti falcsatlakozása számára készítettek ilyen típusú vájatot (2. kép). A későbbi, 1595 utáni másodlagos hasznosítás jele inkább már a kis, törtvonalú feljáró lépcsőre vonatkozik. A lépcső felső végét egy téglából falazott kürtővel zárták el, amelynek kormos lenyomata még ma is kivehető, Várnai is felmérte. Ez a kis kemenceféleség az alsóbb helyiségből a múlt században is megközelíthető volt, az ún. kazamata soron át, mert erről Lippert felmérési rajza tanúskodik. Beatrix-terem A terem, amelyet a feltárók idején "Beatrix-terem" vagy "Trónterem", "Hálószoba" névvel illettek, az eredetileg ötszögű lakótorony toldaléka. E toldaléknak nem volt emelete, azonban volt alagsora (mármint a lakótorony ma bejárható földszintjéhez képest), mégpedig az egyoszlopos terem, vagyis a hagyomány miatt Szent István teremnek nevezett helyiség. A Beatrix-terem építéstörténetének valós meghatározását két részlet "zavarta meg": a bélletes kettős kapu és a DK-i sarkán észlelhető falszövetelválás. Kezdjük az utóbbival. Ez a falelválás úgy mutatkozik meg, hogy a kettős kaput tartalmazó szépen faragott kváderfalhoz ebben a sarokban a helyiség másik fala hozzáépített falként érzékelhető. Ezért gondolta Várnai Dezső, hogy a lakótorony testéhez később építették hozzá ezt a termet tartalmazó toldalékrészt. A falszövet elválása mellett ezt az érvelést alátámasztotta, hogy a bélletes kapuzat valamiféle reprezentatív külső bejáratot kellett, hogy képezzen. De a kettős kapu kisebbik kapujából megközelíthető helyiség funkciója ekképpen sehogyan sem értelmezhető. Az őrök tartózkodási helye lenne? Nem, nem lehetett, hiszen a külső, "támadott" oldallal van csak kapcsolata. A következő kérdés az, hogy ez a kettős kapu hogyan illeszkedett a palota megközelítési rendjébe? Ezekre adott kompilációk sem túl meggyőzőek, különösen akkor, ha azt is megnézzük, hogy hová lehet belépni a nagyobbik kapun. Díszes, hívogató, bélletes kapun át egy magánhasználatú helyiségbe lépünk - miként alább az ún. Dolgozószoba funkcióját kifejtjük. Más megvilágításba helyezi a problémát az a megfigyelés, hogy a Beatrixterem másik három falsarka szépen egy folyományban építve készült, s az